A zsidók nem csak tehetetlen áldozatok voltak a háború idején

A holland ellenállás 97 éves hőse utólag mond köszönetet azoknak a zsidóknak, akik szintén harcoltak a nácik ellen.
Nem sokkal az 1944-es náci megszállás után Selma van de Perre a holland ellenállás egyik katonáját Hollandia legszörnyűbb koncentrációs táborába szállították egy átlagos börtönből, írja a JTA.

Van de Perre a hírhedt Vught táborba került 5 hónappal azután, hogy annak vezetője, Adam Grunewald úgy ölt meg 74 embert, hogy 14 órára bezárta őket egy 92 négyzetméteres levegőtlen cellába.

Selma van de Perre

Van de Perre egyébként zsidó volt, de az ellenállástól hamis személyazonosságot kapott, így kerülhette el a gázkamrákat. Túléléséről könyvet adnak ki Hollandiában Auschwitz felszabadulásának 75-dik évfordulója alkalmából. A könyvben köszönetet mond azoknak a holland zsidóknak, akik hozzájárultak a holland ellenálláshoz.

Van de Perre szerint a zsidók tettekre nem irányult eddig figyelem, és inkább tehetetlen áldozatként voltak beállítva, holott sokan aktívan harcoltak a nácik ellen.

„A valóságban nagyon sok zsidó működött együtt nem-zsidókkal az ellenállás során”, írja a könyvében. „Mindez azért maradt homályban, mert a zsidóknak nem volt érdekük, hogy magukra irányítsák a figyelmet.”

Ez történt Van de Perre-rel is, akinek csak a felettesei tudtak zsidó származásáról a biztonsága érdekében. A háború után ismét fellángolt az antiszemitizmus, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy a zsidók szerepe homályban maradjon.

Érdekesség, hogy még Hollandia legismertebb hőse, George Maduro is zsidó volt. Madurót Dachauban ölték meg, miután a nácik elfogták, amikor brit pilótákat csempészett Nagy-Britanniába.

A zsidó ellenállás jelentősége azért is fontos, mert Hollandiában volt Európa legnagyobb náciellenes hálózata. Hollandiában volt az első nyilvános ellenállás a zsidók védelmében az 1941-es februári sztrájk során. A második legtöbb Világ Igaza díjas itt él Hollandiában, vagyis olyan nem zsidó emberek, akik zsidókat mentettek.

Ugyanakkor itt halt meg a legtöbb zsidó a nácik által elfoglalt nyugati államok közül, többek között a helyi emberekből szervezett zsidó vadászoknak köszönhetően, akik együttműködtek a nácikkal.

Van de Perre 20 évesen csatlakozott az ellenálláshoz. Ápolónőnek adta ki magát, és biztonságos szállást szerzett magának, az édesanyjának és 15 éves húgának. Az édesapja koncentrációs táborban halt meg. Végül az anyját és a húgát is deportálták, majd megölték. Van de Perre Vught-ból a németországi Ravensbruckbe került, ahol a szovjetek szabadították fel.

Fiával, Jocelinnel

A letartóztatása előtt röplapok terjesztésével és egyéb dokumentumok közvetítésével segítette az ellenállást az ország különböző pontjain.

Két bátyjával túlélte a háborút, majd az Egyesült Királyságba költözött, ahol családot alapított. Van de Perre újságíróként dolgozott.

Amikor megkérdezték, mit tanácsolna a fiatalabbaknak, azt mondta:

„A tolerancia a legfontosabb. De nem feltétlenül politikai értelemben. Legyetek toleránsak a körülöttetek élőkkel. Kerüljétek a harcot. A harcból konflitkus lesz, a konfliktusból háború. Próbáljatok meg jók lenni. Mert leginkább a szeretet számít.”

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp