Holokauszt-film, gázkamrák és sikolyok nélkül. Vajon lehet még újat mondani a témában? Ezek szerint igen, főleg, hogy az Akik maradtak című film az azt követő időszakban játszódik. Kérdés, kinek nehezebb, azoknak, akik elmentek, vagy akik maradtak.
Nem túl nagy várakozásokkal, ám annál nagyobb érdeklődéssel néztem meg Tóth Barnabás Akik maradtak című Oscarra nevezett filmjét. Be kell vallanom, nem vagyok oda a magyar filmekért. És bocsánat, ha mindet egy kalap alá veszem. Talán a keserű magyar sors idealizálása taszít, vagy a szürke, szocreál ábrázolásmód, ami mintha törvényszerűen felbukkanna bennük.
Az Akik maradtak más. Ha nem is minden szempontból. Sivár, korabeli „díszletei” között mégis egy szívhez szóló emberi történet bontakozik ki. Szívhez szólónak lenni, és közben messze elkerülni a giccset, az már művészet.
Nem szeretem a magyar filmek lecsupaszított párbeszédeit. Ám itt nem fulladtak monotóniába. A fiatal főszereplő, Klára (Szőke Abigél) néha mintha leckét felmondó diáklány lenne, de többnyire elhisszük neki, hogy az aki, tizenhat éves szemtelen, cserfes kamaszlány. Sorstragédiája ellenére sem részvétet éreztem iránta, hanem magával ragadott éles esze, zabolátlansága. Bukásra áll, miközben kiolvasta a világirodalom klasszikusait. Romlatlan, és kívülről fújja a nemi szervek orvosi anatómiáját. Másik főhősünkkel, Aldóval (Hajduk Károly) úgy ismerkedik meg, hogy nagynénje elviszi a nőgyógyászhoz azzal, hogy még mindig nem „nagylány”. Az orvos tudja, hogy nem a hormonokkal van a baj, hanem a trauma okozza a késői érést. Klára egész családja odaveszett egy náci haláltáborban. A lány még nem vette tudomásul, hogy meghaltak, levelekben számol be nekik mindennapjairól.
Az orvos hamarosan lakásába fogadja Klárát, ami számomra nincs eléggé felvezetve, túl hirtelen következik be. Annyit tudunk, hogy Klára nem találja a közös hangot gyámjával, Olgi nénivel, az idős hölgy szellemileg, sem érzelmileg nem tudja követni a sziporkázóan okos, érzékeny lányt. Ám számomra kérdés, hogyan kerül Klára feje Aldó ölébe, miért fekszik az ágyába? Miért csókolgatja a „kislány” a férfi nyakát, mikor azt hiszik, érte jöttek az ÁVÓ-sok? Mert a halálfélelem szexualizál?
A film F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus, pszichoterapeauta Férfiidők lányregénye című könyvéből készült, ám az erotikus részeket hangsúlyosabban mutatja be, mint a regény. Most a #metoo korában vajon jó ötlet volt ez, merülhet fel a nézőben. Ám szó sincs pedofíliáról, sem zaklatásról. Akkor sem, ha nem tudni, ez esetben hol a határ gyerek és felnőtt között. Klára ugyanis, Aldó szerint „Öt és hetven között bármennyi éves tud lenni.” Biztosan a kor és a nem számít, ha két lélek találkozik?
Aldó a feleségét és két fiát vesztette el a holokauszt során. A film egyik legmegrázóbb – majdhogynem hatásvadász – része, mikor Klára Aldó családi albumát nézegeti, és sírva terül el a földön. A férfi nem beszél róluk, még a képeiket is képtelen a kezébe venni. Ki így, ki úgy (nem) dolgozza fel a feldolgozhatatlant.
Kommunizmus. Ez sem könnyű, a maga módján… A jellegzetesen nyomasztó lakásbelső, a besúgó kolléga, állandó félelem a beszervezéstől és a fekete autótól. A korszak levegője átszüremkedik a filmvásznon.
Az Akik maradtak mégsem elsősorban történelmi film, hanem a lehető legemberibb történet. Két lény, aki elvesztett mindenkit. Mintha nem is lett volna múltjuk, így légüres térben lebegtek. Jövőjük csak együtt lehetett, még akkor is, ha végül külön életet kezdtek. Egymás mindenei lettek: szülő-gyerek, báty-húg, barát, szerelem(?). Kapcsolatukat nem nézik jó szemmel, elképzelésük sem lehet igazi jelentőségéről. „Miért kurva az, aki fél egyedül?” – kérdezi Klára. Aldóval együtt alszanak, mert félnek és mert életmentő számukra a közelség.
Bár a film zsidó tematikájú, szó sincs benne vallásról. Talán mert a szereplők zsidósága hiányukban, sorstragédiájukban nyilvánul meg, ebben pedig talán nincs helye olyan istennek, aki megengedte választott fiai legyilkolását. A történet konklúzióját ekképp fogalmazom meg: nincs megváltás, hacsak a szeretet nem az.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
