Netanjahu mentelmi jogot kér a kneszettől

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Benjámin Netanjahu, az izraeli átmeneti kormány miniszterelnöke, a jobboldali Likud párt frissen újraválasztott elnöke mentelmi jogot kér a kneszettől az ellene szóló vádiratokkal szemben – jelentette hétfőn a 13-as kereskedelmi tévé esti híradója.

A 13-as csatorna értesülése szerint Netanjahu levélben kéri mentelmi jogának érvényesítését Juli Edelsteintől, a kneszet elnökétől. Levelében azt kéri, hogy csakis hivatali idejének végeztével kerülhessen bíróság elé az ellene elkészült három vádirat alapján, amelyekben közhivatallal való visszaéléssel, csalással és korrupcióval vádolta meg a rendőrség nyomozati anyaga alapján Aviháj Mandelblitt főügyész.

Az izraeli törvények szerint mentelmi jogáról a kneszet mentelmi bizottsága dönt, azonban mivel a szeptemberi választások óta nem született kormány, és nem állt föl a kneszet legtöbb bizottsága, köztük a mentelmi bizottság sem, kérelme várhatóan ügyének elhalasztását jelenti.

Netanjahu levelében arra hivatkozik, hogy más, hasonló vétségeket elkövetett politikusok nem kerültek törvény elé, és hogy a végrehajtó szervek, benne az ügyészség túl szigorúan, rosszindulatúan és részrehajlóan viselkedett vele szemben.

Az ügymenet szerint Juli Edelsteinnek, a Likud politikusának kell döntenie a mentelmi grémium esetleges létrehozásáról. Ha ez megtörténne, kérdéses, hogy ott elutasítanák vagy elfogadnák-e Netanjahu kérelmét. A döntés ebben is – akárcsak az új kormány felállításában – Avigdor Libermannak, az Izrael a Hazánk párt vezetőjének kezében van, aki a jobboldali és a baloldali tömb között a mérleg nyelvét jelenti.

A tévé szakértői szerint valószínűbb, hogy a mentelmi bizottságot csak a következő, március 2-i választások után létrejövő parlament alakítja majd meg – amennyiben a következő parlamentben világosabbak lesznek az erőviszonyok, kormány alakul, és nem ismétlődik meg a szeptemberi választásokat követő politikai patthelyzet.

Ha a jelenlegi, magát már feloszlatott kneszet nem hozza létre a mentelmi bizottságot, és a következő parlament képes lesz rá, akkor várhatóan mintegy fél év múlva szavaznak kérelméről a következő kneszet erőviszonyai alapján megválasztott képviselők.

Netanjahu egy tavaszi televíziós interjújában tagadta, hogy mentelmi jogával élne vádemelés esetén, de egy vasárnapi Likud-nagygyűlésen a demokrácia alapkövének nevezte a képviselők mentelmi jogának intézményét.

Az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság kedden ül össze 67, a nemzetbiztonság és a kultúra területén dolgozó helyi értelmiségi petíciója nyomán annak megtárgyalására, hogy a márciusi választások után elvileg megbízható-e kormányalakítással Benjámin Netanjahu az ellene benyújtott vádiratok mellett.

Hétfő este mintegy ötszáz tüntető a Likud zászlóival és Netanjahu képeivel Tel-Aviv egyik főterén az ellen tiltakozott, hogy a legfelsőbb bíróság esetleg megakadályozhassa Netanjahu kormányalakítását.

Az izraeli parlament, a kneszet december 11-én feloszlatta magát, és új előrehozott parlamenti választásokat írt ki 2020. március 2-ra, miután a szeptemberi, idén már második választás újra politikai patthelyzetet eredményezett, amelyben sem a jobboldal élén álló Netanjahu, sem az ellenzék, a baloldali és centrista, valamint az arab pártok élén álló Beni Ganz nem tudott kormányt alakítani.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp