Az Auschwitzban meggyilkolt Farkas István festőművész életművéből nyílt kiállítás

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Kihűlt világ címmel a 75 éve Auschwitzban meggyilkolt Farkas István életművét bemutató kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában. A kiállítás kísérőtárlata Soá címmel a holokauszt magyar művész áldozataira emlékezik.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára köszöntőjében a 20. századi magyar festészet meghatározó alakjának, legnagyobb, magányos festőjének nevezte Farkas Istvánt, akinek minden képe olyan „mint egy dráma végjátéka, az utolsó felvonás utolsó színei”.

A Farkas István életművét bemutató kiállítás a Nemzeti Galériában (Fotó: Magyar Nemzeti Galéria/Facebook)

Az államtitkár szerint Farkas István magánya nem elsősorban emberi, inkább művészi vagy létmagányosságként fogható fel. Ennek legfőbb oka édesapja, Wolfner József, a Singer és Wolfner könyvkiadó egyik alapítója és igazgatója, aki kiadóigazgatót akart faragni a fiából.

Farkas István a túlzott apai szigor és az édesanya korai elvesztésének lelki terhe alatt nevelkedett, folyamatosan bizonyítania kellett, hogy festőnek született és nem igazgatónak. A menekülés már-már sikerült, de a sors épp akkor keményített be, amikor a művész a legkevésbé számított rá – idézte fel a festő életművét Fekete Péter.

Farkas 1932-ben az Ernst Múzeumban rendezett retrospektív kiállítást, elsősorban azzal a céllal, hogy édesapjának megmutatva munkáit bizonyíthassa, számára a festészet a helyes út. A megnyitó előtt néhány nappal azonban meghalt Wolfner József. Farkas István nemcsak az édesapát veszítette el, hanem nagy álmát is, azt, hogy teljesen a festészetnek szentelhesse magát. Haza kellett térnie, hogy átvegye a cég vezetését. „Apám meghalt és vele, azt hiszem a festőéletem is” – idézte Fekete Péter a művész barátjának írt sorait.

Baán László, az intézmény főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: a 20.század legnagyobb magyar festőjének mély és örökérvényű életműve tárul a látogató elé a 170 képet felvonultató kiállításon. 

Baán László hangsúlyozta, hogy Farkas István Párizsban közel volt ahhoz, hogy a legnagyobb festők közé emelkedjen, amikor nyolc sikeres év után 1932-ben apja halála miatt haza kellett térnie, hogy átvegye a családi vállalat vezetését.

Farkas Istvánnak zsidó származása miatt 1944-ben toloncházba kellett vonulnia, majd a kecskeméti téglagyárban kialakított gyűjtőtáborba szállították. Innen Auschwitzba deportálták, ahonnét már sosem térhetett haza. Noha többen próbáltak érte szót emelni, miniszterelnöki menlevele csak elkésve, meggyilkolása után érkezett meg.

Érdeklődők a Kihűlt világ. Farkas István (1887-1944) művészete című kiállítás Soá című kísérőtárlatán a Magyar Nemzeti Galériában (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

„Felkavaró és nyugtalanító világ az övé, amely emléket állít mindannak, ami ott settenkedett és settenkedik az emberi létezés sötét bugyraiban. Nekünk és a gyermekeinknek is dolgunk, hogy soha többé ne lehessen úr a mindennapjainkon, ahogy ez megtörtént 75 évvel ezelőtt, amikor a rettenet ült tort hazánkban, sok százezer honfitársunkat megalázva és elpusztítva” – mondta Baán.

A megnyitó ünnepségen a meghívottak egyperces néma csenddel tisztelegtek a holokauszt áldozatai emléke előtt.

Az életmű-kiállításon Farkas István munkái mellett mesterének és kortársainak munkáival is találkozhat a közönség. A tárlatra, amelynek kurátora Kolozsváry Marianna, a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményén kívül öt külföldi és 11 hazai gyűjteményből érkeztek alkotások. 

A tárlatot a Soá című kamarakiállítás egészíti ki, amely a 75 évvel ezelőtti vészkorszak áldozataira emlékezik. Többek között Ámos Imre, Fényes Adolf, Radnóti Miklós, Rejtő Jenő, Szerb Antal és a holokauszt számos más művész áldozatát is megidézi. 

A Kihűlt világ és a Soá című tárlatok 2020. március 1-jéig látogathatók a Nemzeti Galéria C épületében.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp