Ezentúl az anticionizmus is antiszemitizmusnak számít Franciaországban

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A francia nemzetgyűlés elfogadta azt a kormánypárti határozatjavaslatot, amely az antiszemitizmus fogalmát az anticionizmusra is kiterjeszti. Francia zsidó értelmiségiek egy csoportja „erősen problémásnak” nevezte a határozat szövegét.

A határozat a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetségnek az antiszemitizmusról 2016-ban megalkotott fogalommeghatározását vette át, amelyet az Európai Parlament, valamint húsz, köztük 16 európai uniós tagállam is jóváhagyott, és amelyet Emmanuel Macron francia államfő is magáénak vall.

Az Izrael-ellenesség is antiszemitizmusnak fog számítani Franciaországban – Kibic Magazin

Emmanuel Macron konkrét intézkedéseket jelentett be az antiszemitizmus visszaszorításának érdekében. Nyomást próbálnak gyakorolni az internetszolgáltatókra, rasszista csoportokat oszlatnának fel, illetve az Izrael-ellenességet is antiszemitizmusként kezelnék a jövőben. „Az évek óta súlyos helyzet az elmúlt hetekben tovább romlott hazánkban, ahogy egész Európában és a nyugati demokráciák szinte mindegyikében, az antiszemitizmusnak a második világháború óta kétségtelenül példátlan erősödésével szembesülünk” – fogalmazott a köztársasági elnök a Franciaországi Zsidó Intézmények Tanácsának (CRIF) éves vacsoráján Párizsban.

A köztársasági elnök februárban elítélte „az antiszemitizmus második világháború óta példátlan megerősödését Franciaországban és Európában”, és jelezte, hogy az antiszemitizmus jogi kategóriáját kiterjesztik az anticionizmusra.

A nemzetközi meghatározás szerint az antiszemitizmus fizikai és retorikai megnyilvánulásai zsidó vagy nem zsidó embereket és/vagy tulajdonaikat, közösségi intézményeket és vallási helyeket érinthetnek. A meghatározás az Izrael állammal szembeni gyűlölködő megnyilvánulásokat is antiszemitizmusnak tekinti, amikor azt az indokolja, hogy az országot kizárólag mint zsidó közösséget tüntetik fel. A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség számos konkrét példát sorol fel, amelyek segíthetik az antiszemitizmus fogalmának meghatározását.

A jogi következményekkel nem járó parlamenti határozatot az 577 fős francia nemzetgyűlésben kis többséggel fogadták el: a jelenlévők közül 154-en szavaztak igennel az Emmanuel Macron Köztársaság lendületben nevű pártjához és az ellenzéki jobbközép Köztársaságiakhoz tartozó képviselők közül. Az ellenzéki baloldalról 72-en nemmel szavaztak, 43-an pedig tartózkodtak. Meglepetést okozott, hogy 26 kormánypárti képviselő is elutasította a határozatot, amire még nem volt példa az államfő pártjában.

Az eredmény ugyanakkor megkönnyebbülést jelentett a Macron-párt vezetőinek, a szavazást ugyanis nagyon heves vita előzte meg a foghíjas nemzetgyűlésben, ahol délután elsősorban a javaslatot ellenzők hangja volt erős.

Christophe Castaner belügyminiszter szerint a határozat elfogadása „erősen jelképes gesztust” aznap, amikor 107 sírt gyaláztak meg egy elzászi zsidótemetőben. Kedden antiszemita feliratokat és horogkereszteket találtak a kelet-franciaországi Strasbourghoz közeli Westhoffen zsidó sírkertjében.

Több mint száz zsidó sírt gyaláztak meg – Kibic Magazin

Antiszemita feliratokat és horogkereszteket találtak kedden 107 síron a kelet-franciaországi Strasbourghoz közeli Westhoffen település zsidó temetőjében. Elzászban a közelmúltban több hasonló eset is országos felháborodást keltett. “Ezekkel a gyalázatos és elvetemült tettekkel megsértették a köztársaságaink értékeit” – írta a Twitteren Christophe Castaner francia belügyminiszter, aki ígéretet tett: tárcája mindent megtesz azért, hogy ezek a cselekmények “ne maradjanak büntetlenek”.

„Az antiszemitizmus bűncselekmény és harcolunk ellene, Westhoffenben és mindenhol, addig, amíg a halottaink nem nyugodhatnak békében” – írta Emmanuel Macron a Twitteren.

Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter üdvözölte a francia parlament döntését, hasonlóan a franciaországi zsidó szervetekhez. A zsidó tanács (CRIF) a határozatot „szükséges lépésnek” tartja az antiszemitizmus elleni küzdelemben, miután Franciaországban tavaly 50 százalékkal nőt a rasszista bűncselekmények száma.

Korábban viszont 127 magát zsidónak való értelmiségi „erősen problémásnak” ítélte meg a szöveget, amiért az anticionizmust az antiszemitizmussal azonosítja.

„A zsidók egy része nem ért egyet a cionizmussal vallási okokból, mások pedig politikai vagy kulturális okokból” – írták a gondolkodók a Le Monde című napilapban közzétett felhívásukban. „A palesztinok számára a cionizmus kifosztást, áthelyezést, megszállást és strukturális egyenlőtlenségeket jelent. Nem gyűlöletből ellenzik a cionizmust, hanem mert azt elnyomó politikai mozgalomként élik meg” – vélték a francia zsidó értelmiségiek.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp