A náci múlttal való szembenézéshez vezetett Ausztria legnagyobb botránya

A Jó estét, Mr. Waldheim című dokumentumfilm a korábbi ENSZ-főtitkát és osztrák elnök náci múltjának feltárását, illetve az 1980-as évek Ausztriájának a leleplezésre adott reakcióját mutatja be. A filmet a 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztiválon vetítik.

Kurt Waldheim miután befejezte ENSZ-főtitkári megbízását politikai karrierjének továbbépítését az osztrák elnöki székben képzelte el. 1986-ban jó esélyekkel el is indult a soron következő elnökválasztáson (Ausztriában a szövetségi elnököt közvetlenül az állampolgárok választják meg), a kampány nem ígérkezett nehéz feladatnak, minden adott volt ahhoz, hogy a népszerű Waldheim lehessen az ország következő államfője.

Részlet a Jó estét, Mr. Waldheim című dokumentumfilmből

Ekkor azonban a Profil nevű osztrák hetilap egy cikksorozatban leplezte le, hogy amit eddig Waldheim náci múltjáról tudni lehetett, az nem igazán fedte le a teljes valóságot. A lap által bemutatott dokumentumok szerint a korábbi ENSZ-főtitkár tagja volt a náci diákszövetségnek, illetve az SA lovas alakulatának. Waldheim azonban eddig egy teljesen eltérő történetet adott elő a világháborúban betöltött szerepét illetően.

Waldheim azt állította, hogy sok osztrákhoz hasonlóan kénytelen volt bevonulni a német hadseregbe, a Wermachtba, de 1942-ben megsérült, és ezután felmentették a szolgálat alól, így jogi tanulmányaira tudott koncentrálni. Tehát nem volt náci, de hát muszáj volt bevonulnia, mert ha nem teszi, akkor agyonlőtték volna. A Profil által feltárt dokumentumok fényében viszont Waldheim nem mondott igazat.

A Jó estét, Mr. Waldheim című dokumentumfilm a botrány kitörésének időpontjában csatlakozik rá a történetre, és követi az elkövetkezendő hetek eseményeit egészen a választás eredményének kihirdetéséig. A film anyagának egy részét maga a rendező, Ruth Beckermann vette fel, aki maga is részt vett a Waldheim elleni tüntetésszorzatban, de sokszor csak az eseményeket megörökítő filmesként volt jelen.

Ennek köszönhetően a filmben olyan nem mindennapi felvételek is láthatók, amelyeket az osztrák tévében sosem mutattak volna be. Az egyik ilyen erős jelenet, amikor a demonstrálókkal teli szájjal zsidózva összeszólalkozik egy középkorú férfi. A zsidók ugyanis hamar a történések középpontjába kerültek.

Mivel Waldheim 1972 és 1981 között az ENSZ főtitkára volt, így hamar híre ment a Profil cikkeinek, amelyeket újabb leleplezések követtek, például a Zsidó Világkongresszus részéről. Az új részletek már azt mutatták meg, hogy Waldheim sérülését követően nem szerelt le, hanem visszatért a szolgáltba, és hírszerző tisztként részt vehetett Jugoszláviában a partizánok elleni véres megtorló akciókban, illetve Görögországban is jelen volt a szaloniki zsidóság deportálásának idején.

Waldheim mindent tagadott, és olyan érveket hozott fel, hogy Jugoszláviában véres háború folyt, amiben a németeknek is komoly veszteségei voltak, a Szalonikiben élő több mint 50 ezer zsidó deportálásáról pedig még csak nem is hallott. A holokauszt szerinte ugyan egy szörnyű dolog volt, de a II. világháborúban az osztrákok is szenvedtek.

Ez utóbbi állítás pedig egybecsengett az országban egészen a botrányig uralkodott vélekedéssel. Ausztriában addig ugyanis Németországgal ellentétben nem történt meg a náci múlt kibeszélése, és az osztrákok – a jelenlegi lengyel kormányzati törekvésekhez hasonlóan – kizárólag áldozatként tekintettek magukra.

A gyilkos vagy az áldozat gyermekének nehezebb lenni? – Kibic Magazin

A tolmács egy valódi road movie, amelyben egy idős zsidó férfi és egy SS-tiszt fia azért utazik keresztül Szlovákia csodás tájain, hogy megismerjék szüleik II. világháborús múltját. A filmet a 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztiválon vetítik. A családunk múltjával sosem késő szembenézni, még idős korunkban is sok mindent megmagyarázhat az, ha megismerjük szüleink tetteit, vagy éppen a velük történt borzalmakat.

Waldheim tehát végig tagadott, és hogy ez mennyire nem volt hihető, azt a film egyik legjobb jelenetében a magyar zsidó származású Tom Lantos fejti ki Waldheim fiának egy amerikai kongresszusi meghallgatáson. „Ez ellent mond a józan észnek” – hangoztatta a holokauszt-túlélő képviselő arra a feltevésre, hogy Waldheim teljesen közömbös lett volna arra, hogy éppen meggyilkolnak hatmillió embert, és őt csak a jogi tanulmányai érdeklik.

A nyilvánvaló hazugságok ellenére Waldheimet végül 1986-ban megválasztották Ausztria elnökének. Azt ugyan nem sikerült rábizonyítani, hogy háborús bűnös lett volna, egy évre rá az Egyesült Államok mégis megtiltotta, hogy belépjen az országba, és egyetlen nyugati államba sem hívták meg többé. Ausztria részlegesen elszigetelődött az elnökségének időszakára.

Kurt Waldheim botránya azonban arra is rávilágított, hogy az osztrákok kizárólagos áldozatként való emlegetése mennyire téves megközelítés, és végre elkezdődött egy társadalmi párbeszéd az ország lakosságának a II. világháborúban betöltött szerepéről. A Jó estét, Mr. Waldheim pedig ezeket, a múlt kibeszéléséhez vezető első lépéseket is remekül megmutatja.

 

Jó estét, Mr. Waldheim (Waldheims Walzer)

Osztrák dokumentumfilm, 2018 (93 perc)

A filmet a 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztiválon lehet megtekinteni. Részletek és jegyvásárlás:http://zsifi.org/portfolio-item/jo-estet-mr-waldheim/

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp