A női jogok harcosa, aki végül a Legfelsőbb Bíróság tagja lett

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Ruth Bader Ginsburg a második nő volt, akit az amerikai Legfelsőbb Bíróság tagjai közé választottak, de valószínűleg ő az első olyan bíró, aki popkulturális ikonná vált az USA-ban. Az RGB című dokumentumfilm, amelyet a ma kezdődő Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál is a műsorára tűz, a 85 éves bírónő életútját mutatja be.

Ginsburgot 1980-ban választották meg a Szövetségi Bíróság tagjának, de előtte már számos nemi diszkriminációval foglalkozó ügyet nyert meg a Legfelsőbb Bíróságon ügyvédként. Ginsburgot is több esetben diszkriminálták a neme miatt, többek között, amikor 1963-ban a Rutgers Egyetemen azzal az indoklással kapott kevesebb fizetést, mint férfi társai, mert jól kereső férje volt. Korábban a Harvardon tanult, ahol rajta kívül 8 nő ült még a több száz fős teremben, és a dékán megkérdezte a női hallgatóktól, mivel érdemelték ki azt a helyet, ahol egy férfinak kellene ülnie.


Ginsburg személyes tapasztalatai miatt is döntött úgy, hogy jogi tevékenységének egy részét a nemek közötti egyenlőség ügyének szenteli.

A film mindazt megmutatja, ami tipikus és egyedi RGB életében. A bírónő családja a 20-dik században vándorolt be az USA-ba. A feltörekvő zsidó család első és második generációjára is jellemző volt a politika iránti heves érdeklődés és a politikai idealizmus. Ginsburg karrierje során meghatározó volt erőteljes intellektuális ambíciója és az eltökéltsége, hogy a jogot a társadalmi változás szolgálatába állítsa.

A film bemutatja férjével, Martin Ginsburggal való házasságát is. A fiatalok diákként ismerkedtek meg, és a következő 63 évben Mr. Ginsburg a felesége fáradhatatlan támogatója és védelmezője volt. Elkötelezett volt a családon belüli egyenlőség mellett, és e tekintetben messze meghaladta annak a kornak, de még a mostaninak is az átlagát.

Az RGB című film azt is bemutatja, miért vált Ruth Bader Ginsburg a példaképévé sok fiatal feministának. Irin Carmon és Shana Knizhnik 2015-ben könyvet is írtak róla, és részben ennek köszönhetően született meg a női jogok rendíthetetlen védelmezőjének képe a bírónőről, akit végül Bill Clinton elnöksége idején választottak a Legfelsőbb Bíróság tagjává 1993-ban.

Vetítés: november 29., 30., december 1.

Jegyek a filmre az alábbi linken érhetők el.

RBG

“Nem várok a nők számára szívességeket. Mindössze annyit kérek a férfiaktól, hogy eresszék a nyakunkat” – mondja Ruth Bader Ginsburg, a mára ikonná vált amerikai bírónő és aktivista. Jogi pályáján és azontúl is “RBG” már az ötvenes évektől kezdve női egyenjogúság első nagy hatású szószólója.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp