Ruth Bader Ginsburg a második nő volt, akit az amerikai Legfelsőbb Bíróság tagjai közé választottak, de valószínűleg ő az első olyan bíró, aki popkulturális ikonná vált az USA-ban. Az RGB című dokumentumfilm, amelyet a ma kezdődő Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál is a műsorára tűz, a 85 éves bírónő életútját mutatja be.
Ginsburgot 1980-ban választották meg a Szövetségi Bíróság tagjának, de előtte már számos nemi diszkriminációval foglalkozó ügyet nyert meg a Legfelsőbb Bíróságon ügyvédként. Ginsburgot is több esetben diszkriminálták a neme miatt, többek között, amikor 1963-ban a Rutgers Egyetemen azzal az indoklással kapott kevesebb fizetést, mint férfi társai, mert jól kereső férje volt. Korábban a Harvardon tanult, ahol rajta kívül 8 nő ült még a több száz fős teremben, és a dékán megkérdezte a női hallgatóktól, mivel érdemelték ki azt a helyet, ahol egy férfinak kellene ülnie.
Ginsburg személyes tapasztalatai miatt is döntött úgy, hogy jogi tevékenységének egy részét a nemek közötti egyenlőség ügyének szenteli.
A film mindazt megmutatja, ami tipikus és egyedi RGB életében. A bírónő családja a 20-dik században vándorolt be az USA-ba. A feltörekvő zsidó család első és második generációjára is jellemző volt a politika iránti heves érdeklődés és a politikai idealizmus. Ginsburg karrierje során meghatározó volt erőteljes intellektuális ambíciója és az eltökéltsége, hogy a jogot a társadalmi változás szolgálatába állítsa.
A film bemutatja férjével, Martin Ginsburggal való házasságát is. A fiatalok diákként ismerkedtek meg, és a következő 63 évben Mr. Ginsburg a felesége fáradhatatlan támogatója és védelmezője volt. Elkötelezett volt a családon belüli egyenlőség mellett, és e tekintetben messze meghaladta annak a kornak, de még a mostaninak is az átlagát.
Az RGB című film azt is bemutatja, miért vált Ruth Bader Ginsburg a példaképévé sok fiatal feministának. Irin Carmon és Shana Knizhnik 2015-ben könyvet is írtak róla, és részben ennek köszönhetően született meg a női jogok rendíthetetlen védelmezőjének képe a bírónőről, akit végül Bill Clinton elnöksége idején választottak a Legfelsőbb Bíróság tagjává 1993-ban.
Vetítés: november 29., 30., december 1.
Jegyek a filmre az alábbi linken érhetők el.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
