Az eddig titkosított iratokhoz való hozzáférést a zsidók már évtizedek óta követelik annak érdekében, hogy világossá váljon, milyen szerepet játszott a Vatikán a holokauszt idején.
Ferenc pápa saját kezdeményezése hatására megváltoztatják a Vatikán híres archívumának nevét, a Vatikáni Titkos Levéltár a Vatikán Apostoli Levéltára nevet kapja.
A nyilvánosságnak 2020. március 2-tól elérhetők lesznek a XII. Piusz második világháborút lefedő pápaságához kapcsolódó dokumentumok is. Ezt a zsidók már több évtizede követelték. Az izraeli kormány és a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt múzeum üdvözölte a lépést.
A kutatók most egészen a XI. Pius pápaságának végéig, 1939 februárjáig szóló dokumentumokhoz is hozzáférhetnek, emellett néhány kivételtől eltekintve a frissebb iratokhoz is.
Az 1939 és 1958 között a katolikus egyház élén álló pápa egyesek szerint szemet hunyt a holokauszt felett azzal, hogy nem tiltakozott ellene erélyesen. A Vatikán eddig azt állította, hogy XII. Piusz a helyzet súlyosabbá tételét elkerülendő a színfalak mögött csendben dolgozott azon, hogy meg tudjanak menteni minél több zsidó származású embert.
Az egyházfő a változtatásról saját kezdeményese alapján (motu proprio) hozott rendeletet. Azt mondta, a cél, hogy az intézmény megszabadulhasson a „titkos” szóhoz kapcsolódó negatív jelentéstartalomtól, ami az eredeti latin szó félrefordításából ered. Latinul ugyanis az Archivum Secretum elsősorban privát, magángyűjteményt jelent, nem pedig titkosat.
A vatikáni levéltárat a 17. század elején V. Pál pápa alapította, 1881 óta érhetik el a tudósok. Az egyház vezetéséhez kapcsolódó 8-20. századi dokumentumokat tartalmaz. Az iratok 85 km-nyi polcrendszert foglalnak el, egy részük egy földalatti raktárban található.
Kapcsolódó cikkünk:
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
