Vekerdy tanár úr csöndben elment

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

84 éves korában szerdán hajnalban elhunyt Vekerdy Tamás pszichológus, író, a Waldorf-pedagógia egyik legjelesebb magyarországi képviselője. Egyik utolsó interjújában családjának zsidó gyökereiről is beszélt.

„Vekerdy Tanár Úr ma hajnalban csöndben elment”

– tudatták a halálhírt tegnap Vekerdy hivatalos Facebook-oldalán. Vekerdy Tamás volt az ország egyik legismertebb gyerekpszichológusa, aki teltházas előadásokat tartot és rengetegen követték a közösségi médiában.

Vekerdy Tamás az MTV stúdiójában 1979-ben (Fotó: Fortepan/Rádió és Televízió Újság)

Vekerdy Tamás 1935. szeptember 21-én született Budapesten Vekerdy Géza ügyvéd és Friedrich Anna gyermekeként. A Szombatnak adott, valószínűleg élete utolsó interjújában Vekerdy a családja zsidó származásáról is beszélt:

„Anyám dunántúli zsidó családban, Dombóvár, Kaposvár környékén született, nagyanyám pedig Kalocsán. Anyám családja egy négygyerekes zsidó család volt, gyerekkoromban a Zichy Jenő utcában éltek. Vasárnaponként odajártam ebédelni. Ami bonyolítja a dolgot, hogy anyám, aki óriási ambícióval rendelkezett, ki akart szabadulni ebből a szegény, vidéki kispolgári zsidó létből és már 13 éves korában kálvinista lett.”

Mivel édesanyja már 1919 előtt kikeresztelkedett, így később elkerülte a sárga csillag viselését, míg a családjának ezt fel kellett tűznie. Vekerdy édesapja református volt, ennek ellenére gimnáziumban a „Zsidó párt” vezére lett, első nagy szerelme pedig egy zsidó lány volt. 

„A gimnáziumban volt két párt: a zsidó és a paraszt. A zsidó pártnak egyetlen zsidaja volt. Weisz Samu, a könyves fia. A többiek egyszerűen csak értelmiségi gyerekekek voltak. Ez volt a családi hátterem, valóban színes, és sok tréfára adott alkalmat” – mesélte Vekerdy a Szombatnak.

Vekerdy Tamás egyetemi tanulmányait az ELTE jogi karán végezte 1954 és 1958 között. A jogi pálya azonban nem vonzotta, így a Nemzeti Színházhoz került statisztának, emellett házitanítóskodott. 

Akkoriban kezdett el járni a Török Sándor köré csoportosuló társaságba, amelynek estjein az antropozófia atyjának, Rudolf Steinernek életműve volt a központi téma, akkor találkozott először a Waldorf-pedagógia módszereivel is. Később érdeklődése teljes egészében a személyiségközpontú Waldorf-pedagógia felé fordult, pályája további részében minden tudását és energiáját ennek hazai megismertetésére, elterjesztésére és oktatására fordította. 

1959-ben a Család és Iskola című lapnak lett munkatársa, közben elvégezte a BTK pszichológia szakát, ahol 1967-ben kapott diplomát. Ádám Ottó a Színművészeti Főiskolára hívta óraadó tanárnak színészpszichológiát oktatni 1969 és 1972 között, emellett dolgozott nevelési tanácsadóban és részt vett Mérei Ferenc szemináriumain, ahol pszichodrámát, pszichodiagnosztikát tanult. 1982-től az Országos Pedagógiai Intézetbe, az Iskolafejlesztési Központhoz került, több tanulmányt írt a magyar iskolarendszerről.

Vekerdy Tamás a Bálint Házban (Fotó: Bálint Ház/Facebook)

Az Indexnek korábban a közoktatással kapcsolatban arról beszélt, hogy szerinte a központi alaptantervre nincs feltétlenül szükség, lehet persze egy alapvető szabályozás, ami irányokat ad, de az is csak akkor jó, ha ezektől helyileg, autonóm módon el lehet térni. Hogyha a tanárokat szabadon hagynánk, mondta, akkor az alapvető féltucatnyi-tucatnyi kompetenciát és tudásréteget, ami tényleg értékes és fontos, maguktól is megtanítanák, a többi területen pedig vissza kell adni a szabadságukat, mert az jobb lenne mindenkinek.

A gyereknevelésről nagyon határozott véleménye volt. A gyerek szerinte akkor lesz kiegyensúlyozott, boldog, ha a szülei is jól érzik magukat, és nem görcsölnek rá túlságosan a szülői szerepre.

„A gyerekek iszonyatosan kimerítőek, és simán lehet sírni előttük, sőt, gyakran le kell őket passzolni ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát”

– mondta szintén az Indexnek.

Szakmai cikkei, tanulmányai több folyóiratban is megjelentek, sorra adták ki a gyerekekkel, iskolákkal foglalkozó könyveit. Szépirodalmi művei közül sikert arattak a Borisz és Gleb, a Jelenetek Rákóczi életéből, a Családom történeteiből, a Zsidó könyv és a Széchenyi című munkái is. 2003-ban Vekerdy címmel interjúkötetben vallott családjáról, pályájáról, a művészettel kapcsolatos élményeiről.

Munkásságát több díjjal is elismerték: 1996-ban az oktatáskutatóknak járó Kiss Árpád-díjat vehette át, 2000-ben Budapestért Díjat, 2006-ban Pro Scholis Urbis-díjat, 2014-ben Hazám-díjat kapott. 2018-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagjává választották.

(Index, MTI, Szombat, Wikipédia)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp