Több száz archív fotón elevenedik meg a magyar zsidóság közelmúltjának története

A Fortepan gyűjteményében több száz zsidósággal kapcsolatos képet találni. A Judafesten Török András megmutatta, milyen érdekességeket találhatunk zsidóság címszó alatt, illetve arról is mesélt, hogy kinek a családi fotói várnak arra, hogy felkerülhessenek az oldalra.

Az idei Judafesten nem csak a rendezvény időpontja (június helyett szeptember) volt újdonság, de a szervezők több olyan helyszínt is bevontak a zsidó közösségi utcabál történéseibe, ahová eddig nem ért el a fesztivál. Az egyik új helyszínen, a Dob utcában található Rácskertben például Török András művelődéstörténész A budapesti zsidóság a Fortepan archívum képein címmel tartott előadást.

A rabbi áldása a Frankel Leó utcai zsinagógában 1964-ben (Fotó: Fortepan/Bauer Sándor)

A korábbi kultúrpolitikus Török András 2013 óta, mint önkéntes látja el a Fortepan menedzseri feladatait, aminek keretében előadásokat is tart. Így került most a Judafestre, ahol az általa válogatott fotókon keresztül mutatta be az ingyenes, online archívum működését, és azokat az érdekességeket, amelyeket a zsidóságról és a zsidónegyedről találhatunk, ha böngészni kezdünk a Fortepan keresőjében.

Böngészni való pedig akad bőven, a zsidóság kulcsszóra rákeresve 665 képet ad ki a rendszer, ezek között vannak zsinagóga ábrázolások, esküvői képek és 171 megdöbbentő fotó a kárpátaljai zsidók koncentrációs táborba érkezését dokumentáló Auschwitz Albumból. Bár, mint ahogy azt Török András is megjegyezte, a holokausztról nem sok kép maradt fent, a Fortepan archívumában azért található néhány érdekes darab, leginkább munkaszolgálatosokról vagy sárga csillagot viselő emberekről. A Fortepan egyik projektje, a holokausztfoto.hu egyébként pont ezeknek a képeknek az összegyűjtésére tesz kísérletet.

Az Auschwitz Album egyik felvétele (Fotó: Fortepan/Lili Jacob)

A Fortepanon a képek egy 1900 és 1990 közötti időcsíkra vannak elhelyezve, annak ellenére, hogy 1900 előtti fotók is felkerültek az oldalra. Például a Dohány utcai zsinagógáról egy 1890 körüli felvétel, amelyet Klösz György, a magyarországi városfotózás úttörője készített. 1990 uránról azonban egyáltalán nincsenek képek, Török András azonban nem zárta ki, hogy az idő múlásával ez változhat esetleg.

A Dohány utcai zsinagóga. A felvétel 1890 után készült. (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György)

A 2010-ben, 5000 képpel elindult online archívumban ma közel 120 ezer fotó található, és a képanyag folyamatosan bővül. Hogy mi kerülhet fel az oldalra, arról egyedül a Fortepan alapítója, Tamási Miklós dönt. A beérkezett fotókat digitalizálják, majd visszaadják a tulajdonosoknak, amennyiben nincs ilyen, mert például lomtalanításkor talált fotókról van szó, abban az esetben a képek a Fővárosi Levéltárban kötnek ki.

A Fortepanra kizárólag nagyfelbontású fotókat töltenek fel, aminek az a nagy előnye, hogy belenagyítva egészen apró részleteket is fel lehet fedezni egy-egy felvételen. Ilyet Török András is mutatott egy Keszthelyen, 1944-ben készült fotón, amelyen egy sárga csillagot viselő lány is látható, amint az utcán sétál. Feltételezhetően csak véletlenül kerülhetett rá a képre, ami azért számít ritkaságnak, mert sárga csillagot viselő embereket nem fotóztak le túl gyakran.

Egy sárga csillagot viselő lány sétál át a keszthelyi Fő téren 1944-ben (Fotó: Fortepan/Szabó Viktor)

 

A sárga csillagot viselő lány kinagyítva (Fotó: Fortepan/Szabó Viktor)

Egy másik, a sárga csillag címke alatt található képen pedig egy pár látható, kabátjukon a megkülönböztető jelzésként szolgáló csillaggal. A híressé vált fotót a zsidó származású Jevgenyij Haldej, a Vörös Hadsereg haditudósítója készítette 1945-ben. Török András elmondta, hogy a felvétel a Ráday utcában készült, pedig Haldej azt állította róla, hogy a pesti gettóban készítette a felszabadulást követően. De az archívumban megtalálható egy olyan fotó is 1944-ből, amelyen egy kassai kollégium végzős diákjai láthatók, és valaki kis Dávid-csillagokat rajzolt a zsidó tanulókra. Egy újságíró később megpróbálta megkeresni a megjelölt zsidó diákokat, de egyet sem sikerült megtalálnia közülük, valószínűleg mindegyikük a holokauszt áldozata lett.

Pár sárga csillaggal a Ráday utcában 1945-ben (Fotó: Fortepan/Jevgenyij Haldej)

További érdekesség az oldalon, hogy a Fortepan egy zürichi archívumtól megszerezte a holokauszt idején zsidókat mentő svájci diplomata, Carl Lutz Budapesten készített 250 felvételét. Lutz leginkább a korabeli várost fotózta, az egyik legerősebb képén azonban az 1944-ben menlevélért várakozó zsidók tolongása látható a Svájci Követség Idegen Érdekek Képviseletének kivándorlási osztálya előtt.

A Vadász utca 29., az “Üvegház”, a Svájci Követség Idegen Érdekek Képviseletének kivándorlási osztálya 1944-ben (Fotó: Fortepan/Carl Lutz)

Fotók persze akadnak bőven a II. világháborút követő időkből is. A ’45 utáni időszakban leginkább az esküvői fotók dominálnak. Hámori Gyula esküvői fotós, akinek az 1940-es és 1950-es években készült képei közül sok a Fortepanon is megtalálható, az izraelita hitközség alkalmazásában is állt, így aztán zsidó esküvőket is fotózott szép számmal. De akadnak fotók Síp utcai gyűlésekről, hitközségi ovisokról, bár micvákról, tömött női karzatról a Dohány utcai zsinagógából, vagy éppen a moszkvai főrabbi 1969-es budapesti látogatásáról.

 

Jehuda Léb Levin moszkvai főrabbi (középen) látogatása a Síp utca 12-ben (Fotó: Fortepan/Bauer Sándor)

A Fortepan gyűjteményében a zsidónegyedről is bőségesen találhatunk képeket a városrész különböző korszakaiból. Több felvétel látható itt a zsidónegyed kapujaként ismert Orczy-házról, ahol több üzlet, kávéház és zsinagóga is működött, amíg el nem bontották, hogy helyet csináljanak az új városrendezési terv keretében épülő Madách-házaknak.

Az Orczy-ház 1912-ben (Fotó: Fortepan/Schmidt Albin)

Török András bemutatott olyan fotót is, amelyen a 19. század végi Klauzál tér látható, benne a piaccal, a kép egyik szélén pedig már felfedezhető a vásárcsarnok építésének munkálatai. 1897-ben Budapesten több ilyen csarnokot is átadtak. A piacok csarnokokba terelésének pedig járványügyi okai voltak, a hatóságok ugyanis azt figyelték meg, hogy a járványoknak általában a nyitott piacok voltak a kiinduló pontjai.

Klauzál (István) tér 1890 körül (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György)

A Fortepanhoz beérkezett egyik legkülönlegesebb képanyag azonban még fel sem kerülhetett az online archívumba. Évekkel ezelőtt érkezett hozzájuk egy nagyjából 1500 fotóból és negatívból álló csomag, amelyet egy budapesti lakos hozott el azt állítva, hogy a felvételeket egy család hagyta hátra mielőtt 1944-ben elutaztak volna, és azóta nem tértek vissza.

Török András elmesélte, hogy a képek megvizsgálását követően derült ki, hogy a család nem ’44-ben, hanem 1956-ban hagyta el az országot, és az előadáson bemutatott képeken látható fiatalember nem más, mint Soros György. A csomag ugyanis a Soros-család fotóit tartalmazta. A Fortepan munkatársai megkeresték az üzletembert, hogy engedélyt kérjenek tőle az anyag nyilvánossá tételére. Soros nagyon örült a fotók előkerülésének, és a publikálással kapcsolatban azt kérte, hogy keressék meg az embereit, és velük beszéljék meg a részleteket.

Erre azonban a mai napig nem került még sor. Külön nehézséget okozott a kapcsolatfelvételben, hogy közben Soros György a magyar kormány első számú közellensége lett. Török András viszont abban reménykedik, hogy hamarosan ez is megoldódik majd, és Soros György családi albuma is láthatóvá válhat a Fortepan archívumában.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp