Vácon nemrég szobrot kapott egy antiszemita politikus. Heisler András, a Mazsihisz elnöke szerint beszélgetést kellett volna kezdeményezni a szoborállítás előtt.
Itt a Kibicen is beszámoltunk arról, hogy szeptember elején Vácon szobrot állítottak az antiszemita Kornis Gyula szerzetes, politikusnak, aki munkássága során a „magyarság szellemét megrontó” zsidóságról is értekezett. Az avatóünnepségen többek között részt vett Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, illetve Rétvári Bence államtitkár, KDNP-s országgyűlési képviselő.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) már korábban közleményben tiltakozott a szobor felavatása miatt. Most pedig Heisler Andrásnak jelent meg egy írása a hvg.hu-n a témában. A Mazsihisz elnöke a cikkben arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az ehhez hasonló botrányos szoborállítások előtt nem ártana megbeszélni, „mennyire jó ötlet-e ez”.
Heisler szerint a nemzeti emlékezet jelenleg egy „háborús övezet”, ahol „különböző emlékezetcsoportok – ahelyett, hogy figyelnének egymásra – a politikai hatalom segítségével akarják legyőzni egymást”.
„Ha hatalmon vagyok, elvitethetem a hőseidet, és ha akarom, az arcodba tolom sajátjaimat. Hogy tudd, Te nem számítasz semmit. Enyém a tér és nem érdekel, hogy fáj neked. Hadd fájjon, nekem is fájt, amikor az én hőseimet vitték el a közterekről, mások” – világít rá a problémára a Maszihisz elnöke, aki úgy véli, a „köztéri szobrok valódi funkciója a nemzeti közösség kohéziójának erősítése lenne”.
Kornis Gyula szobra Heisler szerint azonban csak a megosztottságot erősíti, és hiába voltak sikeresek közoktatási elképzelései és az arra alapuló politikája, hiába ellenzett mindenfajta gyilkos totalitarizmust, antiszemitizmusa miatt egyáltalán nem magától értetődő, hogy szobrot állítsanak neki.
A Mazsihisz elnöke úgy gondolja, hogy Kornis szobrának felállítása előtt beszélgetést kellett volna kezdeményezni a Horthy-korszak politikai és társadalmi antiszemitizmusáról. „Felvilágosítani, tájékoztatni, meghallgatni másokat. Aztán a végén újragondolni a szoborállítás ötletét, kitalálni hozzá a szobrot kontextusba helyező pár soros feliratot, esetleg még lehetne a közelben szobrot állítani más jeles személynek.”
„Hasznosabb és olcsóbb lenne szoborállítások helyett most néhány évig inkább beszélgetni egymással arról, kik vagyunk mi mind, így együtt” – írja véleménycikkében Heisler András.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
