Átfogó megállapodást kötött a magyar kormány és az EMIH

A megállapodás értelmében az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a legmagasabb kategóriában elismert egyházzá válik. A szervezet két új zsinagógát is felavatott vasárnap.

A megállapodást Semjén Zsolt jelentette be vasárnap, a szentendrei új zsinagóga avatási ünnepségén. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: ezzel alanyi jogon jár az állami, önkormányzati intézményrendszerrel azonos finanszírozás minden közfeladatot átvállaló intézmény tekintetében, legyen az oktatási, szociális, kulturális vagy az élet bármely területét érintő közfeladat-átvállalás. A megállapodás alapján a fegyveres testületeknél felállhat az EMIH tábori lelkészi szolgálata – fűzte hozzá.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija az EMIH új szentendrei zsinagógájának avatásán (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Semjén Zsolt fontosnak nevezte, hogy a szerződés tartalmazza azon zsidó emlékhelyek megőrzését és felújítását is, amelyekhez ma már nem tartozik gyülekezet.

A miniszterelnök-helyettes elmondta: Magyarországon a zsidó életnek, kultúrának reneszánsza van. Köszönetét fejezte ki Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának és Oberlander Báruch rabbinak, a budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjének, akiknek ebben nagy szerepük van azzal, hogy a régi hagyományokat visszahozták, és élettel töltötték meg azokat a kereteket, amelyeket a történelem tragédia megrendített.

Hangoztatta: a magyar zsidóságnak egészen különleges küldetése és szerepe van, sajátos értékgazdagságot hordoz. A kormány pontosan tudja ezt, és természetes kötelességének tartja, hogy ennek megőrzéséhez minden szükséges segítséget megadjon – emelte ki.

Vasárnap délután a Budapestről Szentendrére érkező tórákat Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija és a közösség kíséretével vitték fel a Lázár cár térről a Pátriárka utcai új zsinagógához. A település óvárosában található, mintegy 350 négyzetméteres Cháj Galéria ad otthont a zsinagógának, a zsidó művészeti galériának és egy kóser kávézónak. 

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz egykori ügyvezető igazgatója és Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi vezetője az EMIH két új tóratekercsének avatási ünnepségén a Cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékműnél (Fotó: MTI/Kovács Attila)

A vasárnapi rendezvénysorozat a budapesti újlipótvárosi ZSILIP Közösségi Központban zárult, ahol szintén zsinagógát avatott a szervezet. 

Korábban a Duna-parti Cipők emlékmű közvetlen szomszédságában fejezték be azt a két tóratekercset, amelyet Újlipótváros és Szentendre új zsinagógájában helyeztek el vasárnap délután nagyszabású ünnepségek keretében. Köves Slomó „történelminek” nevezte az eseményt, mivel tudomása szerint soha, de a holokauszt óta biztosan nem volt még Budapesten olyan esemény, amelynek keretében egy nap két tóratekercset is ünnepélyesen befejeztek és két új közösségi központot is átadtak.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp