Konrád György a Berlini Művészeti Akadémiának adta irodalmi hagyatékát

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A napokban elhunyt író  kívánsága az volt, hogy terjedelmes irodalmi munkásságát Berlinben őrizzék és gondozzák. 

A Berlini Művészeti Akadémia (AdK) gyászolja egykori elnökét, Konrád Györgyöt – közölte pénteken a német főváros nemzetközi művészeti szervezete. Kiemelték, hogy a hosszan tartó, súlyos betegség után szeptember 13-án budapesti otthonában elhunyt Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista és szociológus a kelet-európai ellenzékiek „egyik legfontosabb értelmiségi hangjának számított a létező szocializmus Magyarországán”, a rendszerváltás után pedig „az egységes Európa útmutató gondolkodójaként” tisztelték.

Konrád György

Konrád György – aki 1997-től 2003-ig vezette az AdK-t – „szerencsés választásnak bizonyult, elnöki tevékenységének hat éve alatt a vasfüggöny leomlását követő új európai gondolkodásmódról folytatott élénk viták színhelyévé tette” az intézményt, és „a felvilágosodás legjobb hagyományához tartozó kritikus értelmiségiként elkötelezetten küzdött az egykor elszigetelt kelet-európai államok integrációjáért egy új Közép-Európába”.

A közleményben idézték Konrád György utódja, az AdK elnöki tisztségét 2003-tól 2006-ig betöltő Adolf Muschg nekrológját, amely szerint a kilencvenes évek végén konszolidálni kellett a kelet-berlini és nyugat-berlini művészeti akadémia „kénytelen-kelletlen” egyesülésével létrejött intézményt, és ehhez olyan elnökre volt szükség, aki nem Nyugat- vagy Kelet-Németországból, hanem külföldről érkezett.

„Valaki olyan kellett, aki a német kultúrát még mindig jobban szerette, mint az saját magát. Egy úgynevezett kelet-európainak kellett lennie, hogy közelíteni tudja a legyőzött fél dimenzióját és történelmét a győztes félhez, ám anélkül, hogy az előbbit elnémetesítené. Zsidónak kellett lennie – ami aztán már fölöttébb nagy elvárás volt –, aki nem teheti, hogy megbocsátja a bűnöket, mert saját magában is képes bűnöket találni, még ha az csupán a tétlenség gaztette is. És aki épp ezért megtanulta megérteni a bűnöket – soha nem a tettet, de akarva-akaratlanul, a tettest. Milyen szerencse, hogy nem kellet tovább kívánnunk egy ilyen valószínűtlen elnököt az Akadémiának. Az Akadémia ugyanis tényleg megválasztotta, és megtarthatta két elnökségi időszakra is” – fejtette ki Adolf Muschg a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban közölt írásában.

Radnóti Zoltán: A pap – Konrád György – Kibic Magazin

Papi törzs volt a Konrád család. Kohn, mint a viccben. Egy kohanita felelősséggel tartozik. Áron egyenesági leszármazottja. Láthatatlan láncok kötik a közösségéhez és az Örökkévalóhoz. Lélek és test orvosai voltak. Ők döntöttek a tisztaságról. Ki áldozhat és mi áldozható fel. Az unokája, Ábel, ott volt csütörtök reggel nálunk a zsinagógában, hogy imádkozzon a nagypapájáért.

Az AdK közleményében hozzátették: Konrád György néhány hónappal a halála előtt az intézménynek adta irodalmi hagyatékát, kívánsága az volt, hogy terjedelmes irodalmi munkásságát Berlinben őrizzék és gondozzák. Az AdK a közeljövőben egy rendezvény keretében mutatja be az író kéziratait, és emlékezik meg „a kritikus értelmiségiről, a meggyőződéses európairól, valamint a művésztársulás egykori elnökéről”.

Az AdK-nak jelenleg 426 tagja van, köztük olyan világhírű alkotók, mint Herta Müller Nobel-díjas német író, Daniel Libeskind amerikai építész és Aj Vej-vej kínai képzőművész. A tagok között több magyar is van, köztük Szabó István filmrendező és Eötvös Péter zeneszerző. Az AdK tagja volt Kertész Imre és Esterházy Péter is.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp