135 éve született a zsidókat mentő szerzetesnő, aki Gyarmati Fannit is bújtatta a holokauszt idején

Slachta Margit volt az első magyar női országgyűlési képviselő. A II. világháború idején rendtársaival együtt több száz zsidó életét mentette meg.

135 éve, szeptember 18-án Kassán született Slachta Margit Borbála, a Szociális Testvérek Társaságának alapítója, az országgyűlés első női képviselője, aki a társadalom legnagyobb feszítő erejének a szociális problémákat tartotta, érvelt a nők taníttatása mellett, társadalmi környezettanulmányokat írt, napilapokban publikált.

Slachta Margit

Lengyel nemesi származású ősei a történelmi Felvidéken élt gazdag földbirtokosok voltak. Slachta Margit a felső leányiskolát szülővárosában, a tanítóképzőt Kalocsán végezte el, németországi tanulmányútját követően a győri polgári leányiskolában tanított 1906–1907-ben, majd Budapesten, a II. kerületi tanítóképzőben.

Amikor apja, 1908-ban meggondolatlan üzletpolitikája miatt válságba került, több gyermekével együtt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Margit azonban itthon maradt, de abbahagyta a tanítást, hogy a szociális munkának éljen. Az Országos Katolikus Nővédő Egyesület Berlinbe küldte „munkásnőtitkári” tanfolyamra, ahonnan visszatérve már maga is egy nővédő szociális tanfolyam előadója lett. November 19-én az elsők között lépett be a Farkas Edith által alapított Szociális Missziótársulatba.

1920-ban a választást megnyerő Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) színeiben szerzett mandátumot. Magyarország első parlamenti képviselőnője két év alatt elmondott 28 beszédével sokszor kavart vihart a férfiak között. A képviselőnő 1923 májusában saját rendet alapított Szociális Testvérek Társasága néven, melynek 1963-ig főnöknője maradt, következő évei az öltözetük alapján szürke nővéreknek nevezett közösség megszervezésével teltek.

Az 1930-as években a munkásnők megszervezésén fáradozott, 1933-ban megalakította a Szentlélek Szövetséget, 1937-ben Katolikus Női Szociális Képző elnevezéssel szociálismunkás-oktató intézetet nyitott. Nyíltan fellépett az erősödő nemzetiszocializmus ellen, világnézeti kurzusokkal, a keresztény értékrend terjesztésével próbálta ellensúlyozni a hitleri propagandát.

A második világháború idején kiállt a jogaitól megfosztott zsidóság mellett. Magyarország német megszállása után nagyjából ezer embert bújtatott a rend házaiban, köztük Heltai Jenőt, Márkus Emíliát, Radnóti Miklós feleségét, Gyarmati Fannit és Rusznyák Istvánt, az MTA későbbi elnökét. A mentésben való részvétel miatt halt vértanúhalált a társaság egyik tagja, a 2006-ban boldoggá avatott Salkaházi Sára.

70 éve lőtték a Dunába a hősies zsidómentő nővéreket – Kibic Magazin

1944. december 27-én fegyveres nyilasok körülzárták a Bokréta utcai anyaházat, az ott lakókat és dolgozókat igazoltatták. A razzia közben megérkező Salkaházi Sárát, a ház vezetőjét, és helyettesét Bernovits Vilma hitoktatót négy elfogott személlyel együtt elvitték, és még aznap este a Szabadság híd lábánál meztelenre vetkőztetve a jeges Dunába lőtték.

A háború után, 1945-ben pártonkívüli jelöltként ismét nemzetgyűlési képviselőnek választották, a 409 fős parlament megalakulásakor másodmagával alkotta az ellenzéket. 1947-ben a kékcédulás választásokon a Keresztény Női Tábor programjával jutott be az Országgyűlésbe, ahol antikommunista nézeteivel hamarosan ellehetetlenült. Felszólalásait sértő közbekiabálások kísérték, 1947-ben hatvan napra ki is zárták az Országházból. Ugyanakkor bezsebelte a kor talán legnagyobb elismerését az ellenzéki képviselőktől, akik így méltatták: „az egyetlen férfi a parlamentben”.

1953. május 5-én az Egyesült Államokba utazott, és végleg ott telepedett le. Az emigrációban is aktív maradt, megpróbált segíteni az 56-os menekülteknek is. A Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el, Buffalóban 1974-ben. 1969-ben Izrael Állam a Világ Igaza kitüntetést adományozta neki, emlékére fát ültettek a Jad Vasem kertjében.

(Profi Családfa/Facebook, Wikipédia)

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp