Izrael sorsdöntő választásokra készül

Az arab és világi pártokra szavazó nagyvárosiak nagyobb arányú részvétele esetén csökken a jobboldal ereje, és könnyen meglehet, hogy nem jut be a jelenleg 3,25 százalékos választási küszöböt alig meghaladó Zsidó Hatalom nevű szélsőségesen arabellenes rasszista párt sem.

A voksolás előtt nyilvánosságra hozható utolsó, pénteki közvélemény-kutatási adatok szerint fej fej mellett halad a Likud és a Kék-fehér nevű centrista párt, de a jobboldali tömb az erősebb, és egyre valószínűbbnek látszik, hogy sikeres választási hajrával Netanjahu megszerzi a jobboldali és vallásos pártokból Avigdor Liberman Izrael a Hazánk nevű pártja nélkül is a 61 mandátumot az izraeli parlament, a kneszet százhúsz képviselői helyéből. Ekkor bizonyosan őt kéri fel Reuven Rivlin államelnök a kormányalakításra, és nagy valószínűséggel sikerrel is jár.

Ha azonban kevesebb mandátumhoz jut ez a jobboldali, vallásos tábor, akkor ismét patthelyzet állhat elő, Liberman lesz a mérleg nyelve, s talán újabb előrehozott választások következhetnek, noha ezt egyik párt sem szeretné.

A választások kimenetelét az dönti el, hogy az arab pártok közös listája mennyire képes mozgósítani szavazótáborát, és hogy a politikával kevésbé foglalkozó, a patthelyzetbe meglehetősen belefásult centrista-baloldali szavazók a hívogató tengerparti pihenés helyett a választási helyiségeket látogatják-e meg. Az arab és világi pártokra szavazó nagyvárosiak nagyobb arányú részvétele esetén csökken a jobboldal ereje, és könnyen meglehet, hogy nem jut be a jelenleg 3,25 százalékos választási küszöböt alig meghaladó Zsidó Hatalom (Ocma Jehudit) nevű szélsőségesen arabellenes rasszista párt sem.

Az arabok otthontartását szolgálta a kampány során a Likudnak az a kísérlete, hogy az állítólagos választási csalások ellen bekamerázzák a választási helyiségeket, noha az áprilisi választásokon tetten ért csalásokon éppenséggel a Likud és a Sasz párt javára próbálták megszegni a szabályokat.

A Kék-fehér párt az utóbbi napokban abbahagyta a kisebb baloldali pártok, a Munkapárt-Híd választási szövetség és a Demokratikus Tábor szavazóinak elszippantására irányuló propagandáját, mert attól tart, hogy ez utóbbiak rovására fog tovább erősödni. Márpedig a “kék-fehéreknek” nem érdekük, hogy a kis baloldali pártok a választási küszöb alá kerüljenek, mert akkor kárba vesznek a rájuk leadott voksok, és ezzel a balcentrum tömb és a saját eleve csekély győzelmi esélyei is tovább zsugorodnak.

Ezért az utolsó napokban a választási részvétel fokozására összpontosítanak a baloldalinak tekintett helyeken: a kampány fő eleme a Tel-Avivban élők választásra sarkallása, közömbösségük és apátiájuk feloldása lett.

Nemcsak a választások foglalkoztatják ezekben a napokban az izraelieket, hanem legalább ennyire fontos számukra, hogy kiderüljön: Netanjahu várható győzelme esetén milyen törvények születnek majd a miniszterelnök mentelmi jogának szavatolására.

Az egyes számú közszolgálati tévének adott interjújában Bejnámin Netanjahu nem volt hajlandó kijelenteni, hogy nem fogja kérni a kneszettől a parlamenti mentelmi jogának megszavazását a vádirat benyújtása esetén, helyette ismételten azt hangoztatta, hogy szerinte nem fog megtörténni a már elkészített “abszurd” vádirat benyújtása az ellene folyó három korrupciós ügyben.

A miniszterelnök szintén kitérő választ adott a tizenkettes kereskedelmi csatornának adott interjújában arra a kérdésre, hogy ezúttal visszaadja -e a kormányalakítás jogát Reuven Rivlin köztársasági elnöknek, hogy más próbálkozhasson helyette, ha most sem sikerülne a kormányalakítás. “Remélem nem kerülünk ilyen helyzetbe”- hangzott Netanjahu válasza, előrevetítve egy esetleges újabb, harmadik választási időszak lehetőségét.

Netanjahu számára létkérdés, hogy miniszterelnök maradjon, mert csak ebből a pozícióból tudja hatékonyan elejét venni egy esetleges bírósági eljárásnak.

A Haarec szerkesztőségi cikke szerint valójában nem az ultraortodoxok katonai besorozásának ügye, hanem a miniszterelnök jogi helyzete okozta már másodszor az idei előrehozott választásokat.

A lap szerint az elmúlt két évben a Netanjahu elleni rendőrségi vizsgálatok, a vádiratok elkészítése, a tanúk, majd a rendőrség és végül a “jogrend terrorizálásának”, hitelessége megkérdőjelezésének a kísérletei határozták meg a helyi politikai életet. A lap szerint Benjámin Netanjahu nehezen helyrehozató súlyos károkat okozott Izraelnek, és a lap szerint kedden véget kell vetni uralmának.

A választók “belefásulási tüneteihez” hasonlóan az eddig Netanjahu mellett nyíltan kiálló nemzetközi vezetők is belefáradhattak a patthelyzetbe, az áprilisi sikertelen kormányalakítási kísérletbe, és ezúttal nem ajánlottak újabb ajándékot a miniszterelnöknek – állította Noa Landaum a Háárec elemzője. Szerinte ehhez az is hozzájárulhatott, hogy mind Donald Trump amerikai, mind Vlagymir Putyin orosz elnök szívesebben mutatkozik és azonosul egy sikeres vezetővel, mint olyan valakivel, aki kudarcot vallott.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp