Újabb zsidó hittankönyvek fognak megjelenni

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Róna Tamás főrabbi, a tankönyvsorozat társszerkesztője szerint a tankönyv lehetőséget teremt egymás megismerésére, az ünnepek, a fontos szokások elsajátítására és a tisztelet megadására.

A magyar kormány továbbra is támogatja a zsidó hittankönyvek megjelenését, ezért az általános iskola negyedik osztályosai számára készülő kiadványhoz hatmillió forinttal járul hozzá – közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Kecskeméten.

Róna Tamás főrabbi, a tankönyvsorozat társszerkesztője a korábban megjelent három kötettel kezében Fotó: (MTI/Bús Csaba)

Soltész Miklós a kecskeméti Tudomány és Művészetek Házában, az egykori nagyzsinagógában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) törekvése a dél-alföldi térségben a hitélet mellett a közösség megmaradását is szolgálja.

Kiemelte: a hittankönyvnek sokkal nagyobb körben van jelentősége, mint amennyi emberhez eljut, az üzenete ugyanis az, hogy a zsidóság mind vallásában, hitéletében, mind pedig kultúrájában meg kell, hogy maradjon.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy a kecskeméti ózsinagóga megújítása hosszabb folyamat. Az első lépés, az épület megmentése már megtörtént, a további rekonstrukcióhoz pedig a magyar állam 15 millió forinttal járul hozzá.

Soltész Miklós emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 800 millió forinttal támogatja a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye társszékesegyháza, a kecskeméti katolikus nagytemplom felújítását. Még ebben az évben 500 millió forinttal, a következő évi költségvetésből pedig további 300 millió forinttal segítik a rekonstrukciót. Így az a vallási sokrétűség, amely Kecskeméten megvalósul, tovább erősödhet a városban – tette hozzá.

“Nem elhanyagolható a vidéki zsidóság” – Kibic Magazin

Róna Tamás, az alföldi régió vezető rabbija szerint a vidéki zsidóság nem tűnt el teljes egészében, de megmentésére mindenképpen erős akaratra lenne szükség. A régióhoz tartozó 17 közösségnek ugyan már elkezdődött az újjászervezése, ám a vidéki zsidó élet megerősítéséhez formális zsidó oktatási intézményekre lenne szükség. Miként jött létre ez a régiós rabbihivatal?

Róna Tamás főrabbi, egyben a tankönyvsorozat társszerkesztője elmondta: nagyon fontos, hogy a teljes általános iskola nyolc évét le tudják fedni, mert a kötelezően választható hit- és erkölcstan keretében a zsidó hittan tankönyv révén mind a diákok, mind a tanárok az ország minden egyes iskolájában autentikus szövegekkel találkozhatnak.

Hangsúlyozta: a tankönyv lehetőséget teremt egymás megismerésére, az ünnepek, a fontos szokások elsajátítására és a tisztelet megadására, annak a közös útnak a részeként, amelyen a keresztények, a keresztyének és a zsidók járnak – fogalmazott.

A főrabbi elmondta, a tankönyvsorozat első két kötete 2016-ban, a harmadik része 2017-ben jelent meg. Az általános iskola negyedik osztályosai számára készülő tankönyv pedig várhatóan jövőre készül el. Róna Tamás kitért arra, Kecskemét első zsinagógája még 1802-ben épült. Az ózsinagóga tetőzetének felújítását nyolc-tíz évvel ezelőtt fejezték be, az ablakait négy-öt éve cserélték ki, majd később megtörtént az épület vízszigetelése is. A következő lépés az ózsinagóga homlokzatának rendbetétele és a teljes belső felújítása lesz. 

Hatalmas előrelépésnek számít az új zsidó hittankönyv – Kibic Magazin

Évtizedek óta nem jelent meg olyan magyar nyelvű zsidó hittankönyv, amely az iskolákba való oktatásra is alkalmas lett volna. A most napvilágot látott könyv éppen ezért mindenképpen hatalmas előrelépésnek számít, annak ellenére, hogy formai és tartalmi hibák egyaránt felmerültek. A könyv szerzői szakmai bemutató alkalmával próbálnak majd ezekre magyarázatot adni.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közép-magyarországi területi csoportjának elnöke kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy Kecskeméten harmonikus kapcsolat alakult ki a különböző egyházak, vallási közösségek között, amelyeket a város minden szinten támogat. A nagyzsinagóga épületének megmentése is nagyban köszönhető a helyi önkormányzat anyagi segítségének – mondta.

Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP) polgármester Kecskemétet a vallási tolerancia városának nevezte, utalva arra, hogy a település főterén, belvárosában valamennyi történelmi egyház képviselete jelen van.

Közölte: az egykori nagyzsinagóga, a mai Tudomány és Művészetek Háza is teljesen megújulhat a következő években, és mivel a város mintegy ötven százalékban tulajdonos, a jövőben a zsidó egyházközséggel és az üzemeltető Bács-Kiskun Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal közösen keresik majd az emblematikus, történelmi jelentőségű épület megtöltésének lehetőségeit.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp