99 éves korában meghalt a holland ellenállónő, aki zsidókat mentett a háború alatt

 Diet Emant élete végéig kísértették azok a borzalmak, amelyeknek szemtanúja volt. „Egyszerűen darabokra töri a szíved”, mondta egyszer.

1944 volt, és a Gestapo Diet Emant üldözte. A fiatal holland ellenállónőnek, aki menedéket nyújtott a zsidóknak, szövetséges pilótáknak és a nácik egyéb ellenségeinek, szintén menekülnie kellett. Hónapokon át bujkált, gyakran változtatott búvóhelyet és nevet. De egy nap, amikor épp illegális dokumentumokat vitt az inge alatt, hat Gestapo tiszt állította meg, írja a smithonianmag.org.

Kiszúrták, hogy Eman hamis papírokkal rendelkezik, de nem vették észre az inge alatt rejtegetett egyéb dokumentumokat, amiket egy óvatlan pillanatban, amikor a katonák nem figyeltek rá, sikerült elhajítania.

A háború után Eman sokáig nem beszélt a múltról. „Borzalmas dolgok történtek az életemben”, mondta 2017-ben. „A vőlegényemet és minden barátomat az ellenállók közül  megölték… Ez tényleg összetöri a szíved.” De Eman végül mesélni kezdett a múltjáról, és szeptember 3-i halála után egy olyan nőről emlékezhetünk meg, aki sok zsidó ember életét mentette meg.

Eman Hágában született, 1920-ban, egy négygyerekes család harmadik gyerekeként. Boldog és szabad gyerekkora volt emlékei szerint. „Mindig kócos volt a hajam, imádtam fára mászni és a kalandozni a környéken”, mesélte.


1937-ben megismerkedett Hein Sietsmával, aki kapott egy állást Hágában, és Eman családja szállásolta őt el. Eman és Sietsma egymásba szerettek, és 1940 után együtt bújtatták a menekülő zsidókat.

Nagyjából 60 embernek adtak menedéket. Sietsma és a testvére, Henk földalatti ellenálló mozgalmat szerveztek, amelyben Eman szintén aktívan részt vett. Aztán Sietsmát 1944-ben letartóztatták és Dachauba deportálták. Eman elkerülte a kivégzést, de először börtönbe zárták, aztán deportálták egy holland táborba. Itt a meggyilkolt áldozatok véres ruháit kellett mosnia.

Végül szabadon engedték, és azonnal újra csatlakozott az ellenálláshoz. Ám a vőlegény nem jött vissza Dachauból. Csak a vonatablakból kidobott kis cetli megmutatja kettejük viszonyát: „Ha nem is látjuk többé egymást, sosem fogjuk megbánni, amit tettünk, és hogy ezt az utat választottuk”.

A háború után Eman ápolónőként dolgozott, később a Shellnél kapott munkát Venezuelában. Feleségül ment Egon Erlich amerikai állampolgárhoz, majd a válásuk után Michiganben élt.

Emant 2015-ben tüntették ki Világ Igaza díjjal, így a neve és a képe ott szerepel azok között a nem-zsidók között, akik zsidók életét mentették meg a holokauszt idején.

2015-ben a holland király, Willem-Alexander az országa egyik nemzeti hősének nevezte őt.

Eman azt mondta: „egy pap egyszer arra buzdított, hogy el kell mondani, ha valami rendkívüli történik az életedben, amelyben Isten is szerepel. És én azt gondoltam, hogy amit tettünk, valóban rendkívüli volt, amelyben Isten is részt vett. Mert mi Istennek akartunk engedelmeskedni, amikor zsidókat mentettünk meg a haláltól.”

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp