2600 éves héber nyelvű pecsétet találtak a Siratófal közelében

A Bibliában is szereplő héber nevet viselő bullát, vagyis pecsétet találtak izraeli régészek Jeruzsálem óvárosában a föld alatt. A rajta szereplő írás alapján az i. e. 7. századra, a Júdai királyság idejére becsülik a pecsét korát.

A 2600 éves zárópecsétet a Siratófal alapjainál zajló régészeti ásatásokon hozták felszínre. A bullára a Júdai királyság legmagasabb udvari tisztségviselőjének címét írták. „Első alkalommal került elő Jeruzsálemben régészeti feltáráson ilyen bulla. A pecséten a királyi udvar legfőbb tisztviselője szerepel, ami különösen fontossá teszi a felfedezést” – nyilatkozta az ásatást vezető Eli Sukron a a Maárív nevű izraeli lapnak.

A tisztviselők pecsétnyomójukat használták különféle dokumentumok aláírására, hitelesítésére, de a különféle amforákban tárolt termékek elküldésekor és átvételekor is gyakran agyagpecséttel zárták le az árut. „A ház feletti Adnijahunak” – írták szó szerint régi héber betűkkel a mindössze egy centiméteres bullára. Az írás alapján a i. e. 7. századra, a Júdai királyság idejére becsülik a pecsét korát.

A „ház feletti” kifejezés ebben az időben a júdai és izraeli királyság legmagasabb tisztségét jelölte, ő állt az első helyen már Salamon király udvari helytartóinak sorában is. Ezt a feladatot a Biblia számos, a királyságban jelentős befolyással bíró, a királyhoz közel álló emberre hivatkozva említi. A Királyok könyvében Abdihu viselte ezt a tisztséget Izrael királyságában, Ahab király uralkodása alatt, egyben Illés próféta idején.

Mintegy 150 évvel ezelőtt felfedeztek egy – a bullával nagyjából egyidős – temetkezési barlangot is a Kidron folyó keleti lejtőjén, Dávid városától nem messze, amelynek feliratán szintén a „ház feletti” kifejezés szerepelt. A bullára írt Adnijahu nevet hárman is viselik a Bibliában: Dávid király egyik, Hagittól született fiának a neve, Jehosafát idején az egyik levita pap neve, valamint Nehámiás idején a nép egyik vezetőjét hívták így.

Új régészeti lelet bizonyíthatja Dávid király birodalmának létezését – Kibic Magazin

Háromezer éves, masszív várfalat találtak Lakisban, Izrael középső részén, ami az ásatásokat vezető régészprofesszor, Joszef Garfinkel szerint a Bibliában szereplő erős júdai királyság létét bizonyítja Salamon király fiának idején, az i.e. 10. században. Az izraeli régészek körében évtizedek óta vita dúl arról, hogy a Bibliában leírt királyság Dávid király, majd fia, Salamon alatt valóban létezett-e, és ha igen, mekkora volt a területe, jelentősége.

A pecsétet a 2013-ban, a Templomhegy nyugati falának alapjainál végzett ásatáskor elszállított törmelékben találta meg három héttel ezelőtt Batja Ofen. Ezt az Emek Curim Nemzeti Parkban lerakott törmeléket azóta folyamatosan önkéntesek szitálják, vizsgálják. „Egy vödör törmeléket a szitába öntöttem, elkezdtem vízzel locsolni, és egyszer csak a porban észrevettem egy kis fekete óndarabot. Nagyon elérzékenyültem, rögtön tudtam, hogy bullát találtam” – mesélte a lapnak Ofen.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp