Színvonala oké vagy zagyva közhely-gyűjtemény a Sorsok Háza új koncepciója?

Történészek és muzeológusok értékelték a Sorsok Háza új koncepciójának a napokban kiszivárgott vázlatát. A szakemberek több kritikát is megfogalmaztak a dokumentummal kapcsolatban.

Miután Schmidt Mária kikerült a Sorsok Háza projektből, az intézményért felelős Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) új embereket bízott meg a kiállítás koncepciójának elkészítésére. A Magyar Narancs birtokába került ennek az új koncepciónak vázlata, amely alapján a lap értesülései szerint Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija bemutatta a tervezetet a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetségnek (IHRA) idén júniusban.

A Narancs a 32 oldalas dokumentumot nyilvánosságra hozta, mivel úgy gondolják, egy állami holokauszt-múzeum létrehozását társadalmi párbeszédnek kell kísérnie. Az anyag az alábbi linken érhető el:

Ilyen lesz a Sorsok Háza

Eljutott a Narancshoz az eddig titkolt munkaanyag, amiből kiderül, milyen lesz a Sorsok Háza kiállítása. 2021-ben lehet a megnyitó. Ahogy korábban a Magyar Narancs is beszámolt róla, a nemzetközi (elsősorban izraeli és amerikai) nyomásnak engedve Orbán Viktor elvette a Sorsok Háza projektet Schmidt Máriától és csapatától, akik már 2013 óta dolgoztak a múzeumon.

A közzétett dokumentum szerint a Sorsok Háza fő célja, hogy megismertesse a diákokkal a magyar történelem e fejezetét, illetve hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését a holokauszt iránt. A kiállítás, amely a Schmidt-féle verziótól eltérően nem 1938-tól, hanem 1867-től kezdődne, 13 téma köré épül majd fel:

  • zsidó élet a holokauszt előtt
  • a holokausztra adott zsidó válaszok
  • munkatáborok
  • a „végső megoldás”
  • élet és halál a munkatáborokban
  • az auschwitz-birkenaui gyerekbarakk
  • a budapesti gettó
  • a budapesti zsidóság megmenekülése
  • a magyar embermentők
  • nemzetközi reakciók
  • a felszabadulás
  • a zsidó élet újraépítése
  • a mai zsidó reneszánsz

A kiállításban kiemelt helyet kapnak majd a személyes történetek, illetve a magyarországi embermentők jelentőségét is hangsúlyozni szeretnék a dokumentum készítői. Utóbbira azért lenne szükség, hogy a magyarok felelősségének elismerése mellett elkerüljék a kollektív hibáztatást. A Narancs megjegyzi, hogy a Sorsok Háza deklarált célja, hogy nemzetközi szenzáció legyen, és ennek érdekében egy munkatábor és az auschwitzi gyerekbarakk mását is szeretnék felépíteni.

A Sorsok Háza már nem csak a holokausztról szólna egy új elképzelés szerint – Kibic Magazin

Gerő András történész egy teljesen új koncepciót vázolt fel a korábbi, sokak által vitatott elképzelés helyett. Eszerint a Sorsok Háza tematikája a magyar társadalom és az itt élő zsidók sokrétű viszonyát mutatná be.

A Magyar Narancs több szakembernek is megmutatta a dokumentumot, akik véleményezték az anyagot. A lap szerint a legjobb értékelés szerint a dokumentum

„színvonala oké, angolja rendben van és koherens a szerkezete”,

a legrosszabb szerint pedig

„zagyva közhely-gyűjtemény, ordít róla, hogy olyan külföldiek írták, akik nem ismerik a magyar holokauszt történetét”.

Az egyik visszatérő kritika az új koncepcióval kapcsolatban az volt, hogy továbbra is problémás a gyerekáldozatok ártatlanságának hangsúlyozása, mivel ezzel azt sugallja a kiállítás, hogy a felnőtt áldozatok tehettek arról, hogy ez lett a sorsuk. Szintén a Schmidt Mária által vitt, és sokak által vitatott narratíva – amelyet úgy tűnik Orbán Viktor is a magáénak tett –, hogy a náci és fasiszta mozgalmak, és az antiszemitizmus a kommunizmusra adott válasz volt.

Orbán szerint a zsidó kommunisták tehetnek a magyarországi antiszemitizmusról – Kibic Magazin

Bernard-Henri Lévy zsidó származású francia filozófus nemrég több mint két órát beszélgetett Orbán Viktorral. Lévy egy hosszú cikket jelentetett meg a beszélgetésről, amelyen többek között Orbán viszonya a zsidósághoz és az antiszemitizmus kérdése is szóba került. Bernard-Henri Lévy az Atlanticban megjelent hosszú cikkben foglalta össze az Orbán Viktorral folytatott beszélgetést.

További kritizált elem a dokumentumban a magyar embermentők (867 magyarországi Világ Igaza kitüntetett tart számon a Jad Vasem) valódi szerepüknél sokkal hangsúlyosabban lesznek bemutatva a kiállításon. A Narancsnak nyilatkozó egyik történész szerint

„fontos bemutatni, hogy volt alternatívája a nácikkal való kollaborációnak, de nagyon vigyázni kell, hogyan helyezzük mindezt kontextusba”.

A magyarok bűnrészességével is foglalkozni fog a Sorsok Háza az EMIH szerint – Kibic Magazin

Új információk láttak napvilágot a Sorsok Háza készülő koncepciójával kapcsolatban a Jewish Telegraphic Agency szerint, és a múzeum foglalkozni fog az ország akkori nácibarát magyar vezetésének bűnrészességével is. Az EMIH delegációja hétfőn számolt be először a Sorsok Háza koncepciójáról és a tartalom bizonyos elemeiről az IHRA-nak, vagyis a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetségnek.

Az egyik történész arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentum „úgy láttatja a zsidók és nem zsidók együttélését, hogy az egészen az 1930-as évekig békés volt”. A lap egy másik forrása pedig azt emelte ki, hogy a Sorsok Háza új koncepciója sokszor úgy fogalmaz, mintha a magyar zsidóság kizárólag ortodox zsidókból állna, ami a történész szerint „egész egyszerűen csúsztatás és hazugság”.

Karsai László – aki azon két szakemberek egyike volt, akik véleményükhöz a nevüket is adták –, a dokumentumban szereplő kisebb történelmi tévedésekre is rávilágított. Például kimaradt az anyagból az 1941-es kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás, vagy összekeveri a mártírhalált halt Salkaházi Sárát Slachta Margittal. A történész meglátása szerint az új koncepcióban az a rész sem stimmel, ami azt sugallja, hogy a zsidók büszkén mentek volna munkaszolgálatra.

A Sorsok Házával kapcsolatos véleménykülönbségek miatt lemondott a Magyar Zsidó Történeti Intézet igazgatója – Kibic Magazin

Trükkös módon próbálták behúzni a Magyar Zsidó Történeti Intézet munkatársait a Sorsok Háza projektjébe. A történészek nagy része azonban ebbe nem akart belemenni. Amikor tavaly novemberben megalakult az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által fenntartott Milton Friedman Egyetemen a Magyar Zsidó Történeti Intézet, az igazgató, Gecsényi Lajos arról beszélt egy pódiumbeszélgetésen, hogy az új intézet nem fog semmilyen módon kapcsolódni a szintén az EMIH-ez tartozó Sorsok Házához.

A másik nevét adó, a Narancsnak nyilatkozó szakember Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója volt, aki szerint kényes kérdés a gyerekbarakk és a munkatábor másának megépítése. A muzeológus úgy látja, hogy a holokauszttal foglalkozó múzeumok általában nehezen tudják tárgyi eszközökkel bemutatni a holokauszt traumáját.

„Így kezdődnek az élményparkszerű történetek, hogy megpróbálják átélhetővé tenni a gyerekbarakkot. Én nem szeretném azt senkinek átélhetővé tenni”

– mondta Toronyi.

A fenti példák csak egy része a szakemberek által megfogalmazott kritikáknak. A többi véleményt a Magyar Narancs eheti számában lehet elolvasni. A lap azonban megjegyzi, hogy a most közzétett dokumentum csak egy vázlatos anyag. Jelenleg már zajlik a részletes tervezet kidolgozása, amit a kiállítás forgatókönyvének elkészítése, tervezési folyamat, anyagbeszerzés és legyártás fog követni. A Narancs úgy számol, hogy mindezekkel együtt a Sorsok Háza a legkorábban 2021 elején nyithat majd meg.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp