Történészek és muzeológusok értékelték a Sorsok Háza új koncepciójának a napokban kiszivárgott vázlatát. A szakemberek több kritikát is megfogalmaztak a dokumentummal kapcsolatban.
Miután Schmidt Mária kikerült a Sorsok Háza projektből, az intézményért felelős Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) új embereket bízott meg a kiállítás koncepciójának elkészítésére. A Magyar Narancs birtokába került ennek az új koncepciónak vázlata, amely alapján a lap értesülései szerint Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija bemutatta a tervezetet a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetségnek (IHRA) idén júniusban.
A Narancs a 32 oldalas dokumentumot nyilvánosságra hozta, mivel úgy gondolják, egy állami holokauszt-múzeum létrehozását társadalmi párbeszédnek kell kísérnie. Az anyag az alábbi linken érhető el:
A közzétett dokumentum szerint a Sorsok Háza fő célja, hogy megismertesse a diákokkal a magyar történelem e fejezetét, illetve hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését a holokauszt iránt. A kiállítás, amely a Schmidt-féle verziótól eltérően nem 1938-tól, hanem 1867-től kezdődne, 13 téma köré épül majd fel:
- zsidó élet a holokauszt előtt
- a holokausztra adott zsidó válaszok
- munkatáborok
- a „végső megoldás”
- élet és halál a munkatáborokban
- az auschwitz-birkenaui gyerekbarakk
- a budapesti gettó
- a budapesti zsidóság megmenekülése
- a magyar embermentők
- nemzetközi reakciók
- a felszabadulás
- a zsidó élet újraépítése
- a mai zsidó reneszánsz
A kiállításban kiemelt helyet kapnak majd a személyes történetek, illetve a magyarországi embermentők jelentőségét is hangsúlyozni szeretnék a dokumentum készítői. Utóbbira azért lenne szükség, hogy a magyarok felelősségének elismerése mellett elkerüljék a kollektív hibáztatást. A Narancs megjegyzi, hogy a Sorsok Háza deklarált célja, hogy nemzetközi szenzáció legyen, és ennek érdekében egy munkatábor és az auschwitzi gyerekbarakk mását is szeretnék felépíteni.
A Magyar Narancs több szakembernek is megmutatta a dokumentumot, akik véleményezték az anyagot. A lap szerint a legjobb értékelés szerint a dokumentum
„színvonala oké, angolja rendben van és koherens a szerkezete”,
a legrosszabb szerint pedig
„zagyva közhely-gyűjtemény, ordít róla, hogy olyan külföldiek írták, akik nem ismerik a magyar holokauszt történetét”.
Az egyik visszatérő kritika az új koncepcióval kapcsolatban az volt, hogy továbbra is problémás a gyerekáldozatok ártatlanságának hangsúlyozása, mivel ezzel azt sugallja a kiállítás, hogy a felnőtt áldozatok tehettek arról, hogy ez lett a sorsuk. Szintén a Schmidt Mária által vitt, és sokak által vitatott narratíva – amelyet úgy tűnik Orbán Viktor is a magáénak tett –, hogy a náci és fasiszta mozgalmak, és az antiszemitizmus a kommunizmusra adott válasz volt.
További kritizált elem a dokumentumban a magyar embermentők (867 magyarországi Világ Igaza kitüntetett tart számon a Jad Vasem) valódi szerepüknél sokkal hangsúlyosabban lesznek bemutatva a kiállításon. A Narancsnak nyilatkozó egyik történész szerint
„fontos bemutatni, hogy volt alternatívája a nácikkal való kollaborációnak, de nagyon vigyázni kell, hogyan helyezzük mindezt kontextusba”.
Az egyik történész arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentum „úgy láttatja a zsidók és nem zsidók együttélését, hogy az egészen az 1930-as évekig békés volt”. A lap egy másik forrása pedig azt emelte ki, hogy a Sorsok Háza új koncepciója sokszor úgy fogalmaz, mintha a magyar zsidóság kizárólag ortodox zsidókból állna, ami a történész szerint „egész egyszerűen csúsztatás és hazugság”.
Karsai László – aki azon két szakemberek egyike volt, akik véleményükhöz a nevüket is adták –, a dokumentumban szereplő kisebb történelmi tévedésekre is rávilágított. Például kimaradt az anyagból az 1941-es kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás, vagy összekeveri a mártírhalált halt Salkaházi Sárát Slachta Margittal. A történész meglátása szerint az új koncepcióban az a rész sem stimmel, ami azt sugallja, hogy a zsidók büszkén mentek volna munkaszolgálatra.
A másik nevét adó, a Narancsnak nyilatkozó szakember Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója volt, aki szerint kényes kérdés a gyerekbarakk és a munkatábor másának megépítése. A muzeológus úgy látja, hogy a holokauszttal foglalkozó múzeumok általában nehezen tudják tárgyi eszközökkel bemutatni a holokauszt traumáját.
„Így kezdődnek az élményparkszerű történetek, hogy megpróbálják átélhetővé tenni a gyerekbarakkot. Én nem szeretném azt senkinek átélhetővé tenni”
– mondta Toronyi.
A fenti példák csak egy része a szakemberek által megfogalmazott kritikáknak. A többi véleményt a Magyar Narancs eheti számában lehet elolvasni. A lap azonban megjegyzi, hogy a most közzétett dokumentum csak egy vázlatos anyag. Jelenleg már zajlik a részletes tervezet kidolgozása, amit a kiállítás forgatókönyvének elkészítése, tervezési folyamat, anyagbeszerzés és legyártás fog követni. A Narancs úgy számol, hogy mindezekkel együtt a Sorsok Háza a legkorábban 2021 elején nyithat majd meg.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
