Magyar akcentus

Sok magyar, akinek vannak antiszemita megnyilvánulásai, Izrael-párti. Csodálják Izrael teljesítményét, és különbséget tesznek az izraeliek és a zsidók között. Ezt azonban az izraeli bürokrácia nem tudja elfogadni, ugyanakkor nem tekinti elegendő oknak ahhoz, hogy lazítson a diplomáciai kapcsolatokon.

A héber kalendárium minden hónapja elején a jeruzsálemi Beit Avichai központ bemutat egy-egy diaszpórai közösséget. Ezen a héten, Elul hó elején, a magyar közösségre került sor, a nézőtér zsúfolásig megtelt kivándorolt magyarokkal és leszármazottaikkal.

Holott keveset hallani az izraeli magyarokról Ephraim Kishon, Tommy Lapid és Kariel Gardosh halála és talán minden idők legnagyobb női atlétája, az olimpiai bajnok Keleti Ágnes 3 évvel ezelőtti magyarországi visszatérése óta.

Tal Rosner a holokauszt előtti magyar zsidóságról beszélt, a 11-dik századtól az 1930-as évekig, a teljesen asszimilált zsidóktól a radikális ultra-ortodoxokig, írja a jpost.com az estről készült beszámolójában.

Dr. Raphael Vago, a Tel Aviv-i Egyetem történésze megjegyezte, hogy a területi változások sok zavart okoztak a nemzeti identitáson belül.

Vago példaként említette, hogy ő Románia területén született magyar holokauszt-túlélő családban, és az otthon elsajátított a nyelv, a kultúra magyar volt.

A zavar később is folytatódik a magyar zsidók között, mondta, nem annyira a területi, hanem politikai és ideológiai okok miatt.

Az antiszemitizmus újra felbukkant Magyarországon, de nem a kormány politikája miatt, Orbán Viktor Vago szerint nem antiszemita, legalábbis nem a klasszikus értelemben, de Vago hozzátette, hogy a Soros-ellenes kampányt azért Orbánék találták ki. Sokak szerint a Soros elleni támadás antiszemita propagandának tekinthető.

Ugyanakkor sok magyar, akinek vannak antiszemita megnyilvánulásai, Izrael-párti. Csodálják Izrael teljesítményét, és különbséget tesznek az izraeliek és a zsidók között. Ezt azonban az izraeli bürokrácia nem tudja elfogadni, ugyanakkor nem tekinti elegendő oknak ahhoz, hogy lazítson a diplomáciai kapcsolatokon.

Valóban több zsidó fesztivál van manapság Budapesten és Magyarország más részein is, mint valaha, mondta Vago. Az antiszemitizmus ellenére vagy épp emiatt újjáéledt a kormány által támogatott zsidó kultúra. Ez a támogatás olyan erős, hogy ma Magyarország tekinthető a legbiztonságosabb helynek a zsidók számára Európában. Ez annak ellenére így van Vago szerint, hogy a magyar kormány totalitárius, populista, nacionalista és szélsőjobboldali.

Ugyanakkor Magyarország tisztára akarja mosni magát és újraírná a történelmet a nácikkal való kollaboráció terén, és olyan vad antiszemitáknak állít szobrokat, mint Horthy Miklós.

Vago megjegyezte, hogy Magyarország német megszállása után nem a nácik, hanem a magyarok zárták a zsidókat koncentrációs táborokba és gettókba. Ennek és az antiszemitizmus újjáéledése ellenére kiváló kapcsolat van Izrael és Magyarország között, a magyarok gyakran védik meg a zsidó államot nemzetközi fórumokon.

Vago arra is felhívta a figyelmet, hogy a zsidó élet magyarországi újjáéledését azért nem kell természetesnek tartanunk. Szerinte még sosem élt annyi zsidó Magyarországon, mint ma. Egy állítólagos DNS kutatás szerint 130000 magyar legalább 50%-ban zsidó származású (de nem feltétlenül a zsidó törvények szerint). Vago úgy látja, mára a régi kommunista vezetők zsidó nagypapákká avanzsáltak, de egy vagy két generáció múlva a zsidó identitás el fog tűnni Magyarországon.

Feltette a kérdést, mi is számít zsidó identitásnak. Ha valaki zsinagógába jár, a cionizmus, a zsidó kultúra? Mindenkinek megvan erre a saját válasza, de a legáltalánosabb, ha valaki zsidó felmenőkkel rendelkezik.

Egy olyan generációban élünk, amely élénken érdeklődik a gyökerei iránt.

Sok nem-zsidónak zsidó szülei, nagyszülei vagy dédszülei vannak, és szeretnék megismerni zsidó gyökereiket. Néha rájönnek, hogy őseik közt nagy rabbik voltak. Bizonyos esetekben ez a judaizmus mélyebb megismeréséhez vezet, komoly tanulmányokhoz és betéréshez. Másoknál ez csak annyit jelent, hogy tudomásul veszik a származásukat.

Akkor hogyan is tudják a magyarok meghatározni, mit jelent zsidónak lenni?

A válasz, mint annyi esetben, hogy ez mindig attól függ, kit kérdez az ember.