Antiszemita politikus szobrát avatták fel Vácon

A most Vácon szobrot kapott Kornis Gyula piarista szerzetes és kultúrpolitikus Horthy kormányzósága idején a „magyarság szellemét megrontó” zsidóságról értekezett.

Tegnap avatták fel Vácon Kornis Gyula katolikus pap, piarista szerzetes, filozófus, egyetemi tanár, kultúrpolitikus szobrát a Piarista Gimnázium és Kollégium épülete előtt. Az avatáson résztvevő  Rétvári Bence államtitkár, KDNP-s országgyűlési képviselő szerint erre azért volt szükség, mert Kornis „szimbóluma annak, ami a keresztény hit és a nemzeti büszkeség”.

Szilvásy László tartományfőnök, Fördős Attila polgármester, Juha Richárd, a szobor alkotója, Rétvári Bence, az Emmi államtitkára, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Kalász Ákos iskolaigazgató leleplezi Kornis Gyula szobrát (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Az avatáson szintén felszólaló Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója pedig azt fejtegette Kornis kapcsán, hogy „akinek jut a szellemi jóból és képes azt feldolgozni, alakítani és alkalmazni, annak kötelessége azt a köz javára kamatoztatni”.

Arról azonban elfelejtettek beszélni az avatás résztvevői, hogy Kornis „szellemi javából” a zsidóságnak is jutott, és nem éppen a legpozitívabb értelemben. A Mérce idézi például Kornis Gyula Kultúrpolitikánk irányelve című 1921-es munkáját, amelyben a később közoktatási államtitkárként is tevékenykedő politikus a következőképpen értekezik a zsidósággal kapcsolatban:

„a zsidóság Keletről szabadon beözönölve, békésen először elhódította a magyarság anyagi, majd szellemi kultúráját. […] Fajával veleszületett radikalizmusa és utilitarizmusa egy félszázad alatt a magyarság szellemét megrontotta.”

Kornisnak a zsidók befolyásának visszaszorítására javaslatai is voltak, például figyelmet fordítani a magyarok gazdasági pályára történő nevelésére, mivel ezt a területet a társadalom „teljesen átengedte egy idegen fajnak, mely aztán így szerzett vagyona és függetlensége alapján a nemzet érdekeivel éppen össze nem hangzó aránytalan hatalomra és kultúrára tett szert.”

Kornis 1938-ban alapított új pártjának, a Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt programjában a „zsidókérdéssel” foglalkozik. A párt képviselői, bár aggályosnak tartották, mégis elfogadták az első zsidótörvényt, mint a „probléma” megoldásának egyik lehetőségét.

A Vácon most felavatott szobor egyébként nem az első alkotás Magyarországon Kornis Gyuláról. Korábban Székesfehérváron már állítottak szobrot a politikusnak. 

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp