Sok gyerek, sok munka: anyák az izraeli munkaerőpiacon

Izraelben az állam és a társadalom alapvetően partner a munka és a család összeegyeztetésében. Talán ennek is köszönhető nők határozott jelenléte a munkaerőpiacon, miközben a születésszám kifejezetten magas.

Tel-Aviv utcáin sétálgatva elég gyorsan feltűnik az embernek a sok babakocsit tologató férfi, a játszótéren lébecoló apukák, sőt bőven látni olyanokat is, akik biciklizés közben kenguruban visznek magukon csecsemőt.

A 63 éves Dafna Tel-Aviv közelében lakik egy kisvárosban, ultrahangtechnikusként dolgozik egy kórházban. Három lánya már felnőtt, hat unokája van. Nem ritka, hogy 8–10 órát is bent van a munkahelyén, a hétvégéket a családdal tölti, és egyszer-kétszer igyekszik a lányainak is segíteni hétköznap, de elmondása szerint a gyerekek több segítséget igényelnének, a munka mellett azonban nincs ideje rájuk. A férje viszont már nyugdíjas, az egyik lányuknál ő szokott délután besegíteni.

Pozíció és erő

„Más idők vannak most, mint amikor én voltam fiatal – meséli –, a nők ma jobban megkövetelik, hogy meg tudják osztani az otthoni terheket a férfiakkal. Annak idején én félállásban dolgoztam, én vittem a gyerekeket különórákra is, amíg a férjem dolgozott, aki viszont a bevásárlást intézte helyettem.” Dafna számára azonban ez volt a természetes, de elfogadja, hogy a mai nők másra vágynak. „Magasabb pozíciókban szeretnének dolgozni, és emellett családot is akarnak. Ez persze nehéz, de a nők erősek, meg fogják oldani ezeket a problémákat” – teszi hozzá.

A vallásos életet élő Dafna úgy véli, hogy a család körüli feladatok megosztásában nincs nagy különbség a vallásos és a szekuláris zsidó családok között. „Túl sok az előítélet velünk, vallásosokkal szemben. A világ változik, és ez hat mindenkire.”

Szavait több kutatás is alátámasztja. A világi zsidó nők 80 százaléka, a vallásos nők 66 százaléka van jelen a munkaerőpiacon. Jelenleg nekik köszönhető, hogy az izraeli munkavállalók száma (75,5 százalék) megközelíti az OECD- (Organisation for Economic Co-operation and Development) országok átlagát, amely 76,2 százalék volt 2010-ben. Az izraeli társadalomban egyébként az arab nők közül vállalnak állást a legkevesebben (28 százalék), és az ultraortodox – harédi – férfiak (48 százalék). Körülbelül 830 ezer harédi él Izraelben.

A harédi férfiak munkából való kimaradásának köszönhető egyébként, hogy ezekben a családokban a nők az elsődleges kenyérkeresők, miközben itt a legmagasabb a születések száma (nem ritka a 7–10 gyerek), és sokszor ez járul hozzá ahhoz, hogy ezeknek a családoknak az 59 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Ugyanis más OECD-országhoz hasonlóan az izraeli nők fizetése is átlagosan 14 százalékkal marad el a férfiakéhoz képest, illetve sokan csak részmunkaidőben dolgoznak a gyerekek miatt.

Termékenység az OECD adatai szerint

A teljes cikk itt olvasható:

Sok gyerek, sok munka: anyák az izraeli munkaerőpiacon

Tel-Aviv utcáin sétálgatva elég gyorsan feltűnik az embernek a sok babakocsit tologató férfi, a játszótéren lébecoló apukák, sőt bőven látni olyanokat is, akik biciklizés közben kenguruban visznek magukon csecsemőt. A 63 éves Dafna Tel-Aviv közelében lakik egy kisvárosban, ultrahangtechnikusként dolgozik egy kórházban. Három lánya már felnőtt, hat unokája van.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp