Sok gyerek, sok munka: anyák az izraeli munkaerőpiacon

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Izraelben az állam és a társadalom alapvetően partner a munka és a család összeegyeztetésében. Talán ennek is köszönhető nők határozott jelenléte a munkaerőpiacon, miközben a születésszám kifejezetten magas.

Tel-Aviv utcáin sétálgatva elég gyorsan feltűnik az embernek a sok babakocsit tologató férfi, a játszótéren lébecoló apukák, sőt bőven látni olyanokat is, akik biciklizés közben kenguruban visznek magukon csecsemőt.

A 63 éves Dafna Tel-Aviv közelében lakik egy kisvárosban, ultrahangtechnikusként dolgozik egy kórházban. Három lánya már felnőtt, hat unokája van. Nem ritka, hogy 8–10 órát is bent van a munkahelyén, a hétvégéket a családdal tölti, és egyszer-kétszer igyekszik a lányainak is segíteni hétköznap, de elmondása szerint a gyerekek több segítséget igényelnének, a munka mellett azonban nincs ideje rájuk. A férje viszont már nyugdíjas, az egyik lányuknál ő szokott délután besegíteni.

Pozíció és erő

„Más idők vannak most, mint amikor én voltam fiatal – meséli –, a nők ma jobban megkövetelik, hogy meg tudják osztani az otthoni terheket a férfiakkal. Annak idején én félállásban dolgoztam, én vittem a gyerekeket különórákra is, amíg a férjem dolgozott, aki viszont a bevásárlást intézte helyettem.” Dafna számára azonban ez volt a természetes, de elfogadja, hogy a mai nők másra vágynak. „Magasabb pozíciókban szeretnének dolgozni, és emellett családot is akarnak. Ez persze nehéz, de a nők erősek, meg fogják oldani ezeket a problémákat” – teszi hozzá.

A vallásos életet élő Dafna úgy véli, hogy a család körüli feladatok megosztásában nincs nagy különbség a vallásos és a szekuláris zsidó családok között. „Túl sok az előítélet velünk, vallásosokkal szemben. A világ változik, és ez hat mindenkire.”

Szavait több kutatás is alátámasztja. A világi zsidó nők 80 százaléka, a vallásos nők 66 százaléka van jelen a munkaerőpiacon. Jelenleg nekik köszönhető, hogy az izraeli munkavállalók száma (75,5 százalék) megközelíti az OECD- (Organisation for Economic Co-operation and Development) országok átlagát, amely 76,2 százalék volt 2010-ben. Az izraeli társadalomban egyébként az arab nők közül vállalnak állást a legkevesebben (28 százalék), és az ultraortodox – harédi – férfiak (48 százalék). Körülbelül 830 ezer harédi él Izraelben.

A harédi férfiak munkából való kimaradásának köszönhető egyébként, hogy ezekben a családokban a nők az elsődleges kenyérkeresők, miközben itt a legmagasabb a születések száma (nem ritka a 7–10 gyerek), és sokszor ez járul hozzá ahhoz, hogy ezeknek a családoknak az 59 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Ugyanis más OECD-országhoz hasonlóan az izraeli nők fizetése is átlagosan 14 százalékkal marad el a férfiakéhoz képest, illetve sokan csak részmunkaidőben dolgoznak a gyerekek miatt.

Termékenység az OECD adatai szerint

A teljes cikk itt olvasható:

Sok gyerek, sok munka: anyák az izraeli munkaerőpiacon

Tel-Aviv utcáin sétálgatva elég gyorsan feltűnik az embernek a sok babakocsit tologató férfi, a játszótéren lébecoló apukák, sőt bőven látni olyanokat is, akik biciklizés közben kenguruban visznek magukon csecsemőt. A 63 éves Dafna Tel-Aviv közelében lakik egy kisvárosban, ultrahangtechnikusként dolgozik egy kórházban. Három lánya már felnőtt, hat unokája van.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp