A magyar zsidó nő, aki a világ legnagyobb luxus körömlakk márkájának tulajdonosa

Suzi Weiss-Fischmann magyar gyökereiről és arról mesélt, hogyan jött létre az OPI márka.

A körmök First Lady-je sokat tud a színekről, hiszen ő volt az OPI kreatív részlegének vezetője, vagyis felelt a színekért, figyelték a trendeket, kezelték a marketinget és a hirdetést. A márkát ugyan 2010-ben eladták a Coty-nak, de Suzi Weiss-Fischmann továbbra is a márka nagykövete maradt, és a színeknek ő ad fantázianevet, írja a Times of Israel kiadványa, a Jewish News.

De mi volt azelőtt, hogy a világ első professzionális szalon brandjévé váltak?

Az OPI-t eredetileg egy fogászati eszközöket forgalmazó cégként alapította Suzi 1981-ben a nővére ex-férjével, George Schaefferrel.

Schaeffer azonban hamarosan felfigyelt arra, hogy a manikűrösök és a szépségszalonok tulajdonosai fogászati akrilt vásárolnak nagy mennyiségben ahhoz, hogy műkörmöt készítsenek belőle. Megkutatták a piacot, és létrehoztak egy mellékágazatot a cégen belül, amelyik többek között körömlakk-lemosókat forgalmazott. De Suzi még egy piaci rést fedezett fel, méghozzá a körömlakkok színei terén.

Azt vette észre, hogy a cégek nem próbálnak ezen a téren érzelmi kapcsolatot létesíteni a női vásárlókkal.

„Az OPI személyessé tette a körömlakkokat a nők számára – szezonális színeket, ikonikus neveket kapcsolt hozzájuk”, mondja Suzi. Volt olyan lakk, amelynek a Don’t Bossa Nova Me Around-nak hívtak, egy másikat Cajun Shrimp-nek, egy harmadikat Kyotyo Pearl-nek neveztek el.

Suzi elmondása szerint a cél az volt, hogy minden nő kapjon egy kis luxust. Ezt szolgálták a különböző innovációk és az is, hogy televíziós, zenei és filmsztárok, illetve híres sportolók is az arcukat adták a márkához.

„Rájöttünk, hogy megváltoztathatjuk az egész körömlakk-piacot azzal, hogy az önkifejezésre és a színekre helyezzük a hangsúlyt”, meséli Suzi.

 

Magyar gyökerek

Suzi hálás a már elhunyt szüleinek Lászlónak és Magdának, hogy elhozták őt és a testvérét, Mirjamot a kommunista Magyarországról, ahol titokban tanult hébert egy rabbival. Először Izraelbe, aztán az USA-ába jöttek.

„Az emberek nem tudják, mit jelent a szabadság addig, amíg nem veszik el tőlük”, emlékszik vissza Suzi, aki Zsuzsanna néven született Gyöngyösön, 1956-ban. A család 1966-ban, tízéves korában vándorolt ki az országból.

„Nagyon szép házunk volt. Az apám mészáros volt, az anyám egy boltban dolgozott. Jó életünk volt, de állandóan féltünk”, emlékszik vissza. „Apát egy éjjel elvitte a titkosrendőrség, mert azt akarták, hogy lépjen be a kommunista pártba. Aztán, amikor a anyámat, Magdát is elfogták, napokig bent tartották. Apa akkor kezdett a menekülésre forgatókönyveket gyártani.”

„Az apám mindig azt tanította, azt kapod vissza, amit adsz. Az első dolgunk az volt, hogy segítsük az alkalmazottainkat és a gyerekeiket.”

Suzi anyja, Magda 19 évesen megjárta Auschwitzot, ahol 18 hónapot töltött. „Az édesanyjával és két öccsével volt a vonaton. Aztán ők mind mentek balra, a gázkamrákba, az anyám meg jobbra, mert ő jó erőben volt. Túlélte Auschwitzot, fiatal volt, erős, tudott dolgozni.

A családi élet továbbra is mindenek felett áll Suzi és férje, George Fischmann számára. George Guatemalában született, miután a szülei elhagyták Csehszlovákiát a második világháború alatt. Ezen kívül a zsidóság is fontos a számukra, a gyerekeik is hagyományos nevelést kaptak.

„Megtartjuk az ünnepeket, és a gyerekek úgy nőnek fel, hogy ismerik a hagyományokat, amelyeket remélem, egy nap átadnak majd a saját gyerekeiknek is”, mondja Suzi.

„Minden az értelmes élet megtalálásáról szól”, mondja. „Lehetnek szép dolgaid, de az legalább olyan fontos, hogy azokat segítsük, akik nálunk kevésbé szerencsések.”

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp