A darabot David Schechter írta és rendezte, alapját Szenes Hanna naplójából és verseiből származó részletek adják.
Lexi Rabadi az elejétől kezdve tudta, hogy nem lesz könnyű. Egy olyan ikonikus figurát kell eljátszania, akiről korábban nem hallott, meg kell tanulnia magyar akcentussal beszélni, héberül énekelni. Ráadásul 90 percnyi monodrámáról van szó, tehát rengeteg szöveget kell fejben tartani, írja a The Algemeiner.
De semmi gond.
A Szenes Hanna: egy darab zenével és énekkel című darabban, amelyet a manhattani Zsidó Örökség Múzeumban mutattak be, egy olyan nőt kell alakítania, aki arra a döntésre jut, hogy fontos ügyekért kockára teszi az életét.
A darabot David Schechter írta és rendezte, alapját Szenes Hanna naplójából és verseiből származó részletek adják.
Szenes 1939-ben emigrált Magyarországról Palesztinába. Később csatlakozott a Brit Hadsereghez, és 1944-ben ejtőernyővel szállt le Jugoszláviában azzal a céllal, hogy segítse a zsidókat és a partizánokat. Átkelt a határon, később elfogták és kivégezték. 23 éves volt.
A 25 éves Rabadi azt mondta, hogy Szenes Hanna történetét tanítani kéne az iskolákban hősi karaktere, bátorsága miatt.
„A legcsodálatraméltóbb, hogy feltalálja magát egy olyan világban, ahol minden kifordult a normális kerékvágásból”, tette hozzá.
A színésznő ugyan nem biztos benne, hogy ő is olyan bátor tudna lenni hasonló helyzetben, mint Szenes Hanna, de az igazságkeresésében és abban, hogy Szenes látni akarta a szülőföldjét, tudott kapcsolódni a karakterhez.
Rabadi apja ugyanis Jordániában nőtt fel, és később a színésznő el tudott az országba látogatni. „Felejthetetlen volt, hogy láthattam, hol nőtt fel az apám, mert ez valahol az én előtörténetem is.”
Kapcsolódó anyagunk:
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
