Zsidó olimpiai bajnokokra emlékezett a Magyar Birkózó Szövetség

A Budapesten zajló 15. Maccabi Európa Játékok alkalmából a sportág első magyar olimpiai aranyérmese (1908, London), Weisz Richárd és a hazai szabadfogású iskola megteremtője, az 1936-ban Berlinben győztes Kárpáti Károly új síremlékeinek felavatására került sor a Kozma utcai izraelita temetőben.

Az eseményen jelen volt többek között Németh Szilárd, az MBSZ elnöke, Deutsch Tamás, az MTK és a Maccabi Európa Játékok védnöki testületének elnöke, a MOB alelnöke, Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Szakács István, a Nemzeti Örökség Intézete igazgatója, Győr Béla, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára, valamint a sportág számos kiválósága, például Varga János olimpiai, világ- és Európa-bajnok, a Nemzet Sportolója.

Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke és Deutsch Tamás, a Maccabi Európa Játékok Védnöki Testületének vezetője, az MTK elnöke felavatja Kárpáti Károly olimpiai bajnok birkózó új síremlékét a Kozma utcai izraelita temetőben (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Beszédében Németh Szilárd részletesen bemutatta és méltatta mindkét zsidó származású legendás sportembert. „A sportág legnagyobbjai közé tartoztak, akiknek a szellemisége, öröksége ma is meghatározó. Ha alázattal viseltetsz a birkózás iránt, elismert bajnok leszel – ez a mottó szerepelt e fennkölt esemény meghívóján, s kijelenhetjük, Weisz Richárd és Kárpáti Károly alázata, elhivatottsága, sport- és birkózásszeretete, no meg szakmai tudása révén valóban a leginkább elismert bajnokaink közé emelkedett” – mondta, majd megköszönte az MTK vezetésének, hogy kezdeményezésüket felkarolva társukul szegődött két zsidó származású honfitárs, példakép síremlékének felújításakor.

Weisz Richárd budapesti lakásán alapították újjá az MTK-t 1945 februárjában, Kárpáti Károly pedig versenyzői pályafutása után évtizedeken át edzőként, sportvezetőként, szakkönyvíróként öregbítette a magyar birkózás hírnevét. A beszéd után Németh Szilárd és Deutsch Tamás leleplezték az új síremlékeket, majd mindenki elhelyezhette rajtuk az emlékezés köveit.

Felvállalták zsidóságukat, hogy szabadon sportolhassanak – Kibic Magazin

Az emancipáció és a zsidóság polgárosodása nem nyitott ajtókat a zsidó sportolók számára, hogy egyesületekben versenyezhessenek. Ezért inkább saját sportklubokat hoztak létre, amelyekkel számos sikert értek el addig, ameddig ezt megtehették. Az idén nyáron Budapesten megrendezésre kerülő Maccabi Európa Játékok kísérőprogramjaként rendeztek konferenciát Különleges fejezetek a magyarországi zsidó sport történelméből címmel az EMG2019, a Testnevelési Egyetem, illetve a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum szervezésében.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp