Garam Nóra a Budapest Sport Egyesületben (BSE) kezdett vívni 2002-ben, a sportklub később egyesült az MTK-val. A sport mindig fontos része volt az életének, de a tanulást sem akarta elhanyagolni.
„Amikor felvételiztem az orvosira, megijesztettek, hogy a kettő nem összeegyeztethető, de végül én jól meg tudtam ezt oldani. Mindenhol kaptam segítséget is, de egyébként is elég jól tudok koncentrálni, ha feladatokról van szó”, meséli.
Garam Nóra vívóként számos hazai versenyen vett részt, csapatban magyar bajnokságot nyert, egyéniben 2. volt, de nemzetközi szinten is megállta a helyét, a 2016-os toruni Európa Bajnokságon 8. helyezést ért el. Maccabi-játékokon is versenyzett már, a 2015-ös berlini Európa Játékokon aranyérmet nyert.
A Maccabi VAC-cal az MTK-n keresztül került kapcsolatba. Az egyik barátja ajánlotta őt a szervezők figyelmébe, és így indult Berlinben.
„Furcsa és megható érzés volt ott lenni Berlinben, az 1936-os olimpia helyszínén, ugyanabban a teremben versenyeztünk, ahol a magyar zsidó vívók is nyertek annak idején. Számomra szimbolikus jelentőséggel bírt, hogy én is átvehettem itt egy aranyérmet”, mondja.
Garam Nóra számára a budapesti esemény nagy jelentőséggel bír. Fontos neki, hogy a hazai közönség előtt is jó eredményt érjen el. Ezen kívül úgy véli, hogy Budapestnek is jót tenne, ha megmutathatná a világnak, hogy meg tud rendezni egy ilyen nagy versenyt. „Bízom benne, hogy a budapesti Maccabi Európa Játékok a zsidó kultúrát is közelebb viszik majd a magyarokhoz”, teszi hozzá.
Garam Nóra számára nem okoz problémát, hogy nyilvánosan felvállalja az édesapja révén meglévő zsidó származását. „Sosem csináltam ebből titkot, de nem is szoktam ezzel kérkedni”, mondja, majd hozzáteszi, hogy a környezetében nem ő az egyetlen zsidó, így ez nem is merül fel problémaként. A sportklubjukba több zsidó származású sportoló is jár, sosem tapasztalt ezzel kapcsolatban sem pozitív, sem negatív véleményt.
„Nem kaptam vallásos nevelést, de a zsidóság ott volt a hétköznapjainkban”, mondja. Szerinte fontos, hogy az ember honnan jön, befolyásolja az értékrendet, világnézetet, de a zsidóság számára inkább kulturális vonatkozásaiban, nem vallási szempontból számít.
Garam Nóra esetében egyébként a véletlenen múlt, hogy vívni kezdett. Az egyik osztálytársa szeretett volna vívni, és megkérte őt, hogy kísérje el a vívóterembe. Végül az ottani edző és a barátnője vették rá, hogy kezdje el ő is ezt a sportot. A történet érdekessége, hogy a barátnője 1-2 év múlva abbahagyta, Nóri viszont kitartott és maradt.
Amikor otthon mesélte, hogy ezt a sportot választotta, az anyukája, aki szintén vívott fiatal korában, nagyon meglepődött. Nóra ugyanis elpanaszolta, hogy a kardot milyen nehéz tartania. Az édesanyja először nem értette, mert az ő idejében a nők csak tőrözhettek. Nórától tudta meg, hogy ma már a nők a férfiakhoz hasonlóan vívhatnak karddal. Persze mindez nem okozott sokáig gondot Nórának, hamar hozzáedződött a kard használatához.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
