A zsidó orvosnő, aki egy telefonkönyvből hívta fel Karinthyt és lett a felesége

Karinthyné dr. Böhm Aranka Adyval és Déry Tiborral is viszonyt folytatott, fontos volt számára, hogy irodalmi körökben mozogjon. Karinthyval kötött házassága szabados volt, de a férje mellett állt egészen súlyos betegsége után bekövetkező haláláig. Most emléktáblát avattak neki szülővárosában, az Ipolyságban a holokauszt 75. évfordulója alkalmából.

Böhm Aranka ipolysági zsidó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot 1893-ban a városban letelepedett zsidó kereskedő lányaként. Középiskolai tanulmányait már Budapesten végezte. Fiatal kora óta kereste a neves irodalmárok társaságát, múzsája volt Ady Endrének, aki egy teljes versciklust szentelt a fiatal lányhoz fűződő viszonyának, írja a felvidek.ma.

Karinthy Márton a már említett könyvében a következőket írja: „Aranka gyönyörű, kreol szépség volt. Fiatalon különösen erotikus. Nagy volt benne a vágy, hogy az ismert emberek közé vegyüljön. Életcélja volt felemelkedni az irodalmi nagyasszonyságig.”

Még az első világháború alatt végezte orvosi tanulmányait, ám jóval később, majd negyven éves korában doktorált le. A húszas évek elején ismerkedett meg a megözvegyült Karinthy Frigyessel.

Aranka egy betegség miatt szobafogságra kényszerült, és szórakozásként a telefonkönyvben keresett férjet magának. Így hívta fel az akkor már özvegy Karinthy Frigyest. A telefonbeszélgetésből kapcsolat, majd 1920-ban házasság lett. Az egyik házassági tanújuk Heltai Jenő volt.

Házasságuk gyümölcseként 1921 nyarán megszületett Karinthy Ferenc, Cini. A házaspár viszonya érzelmektől túlfűtött és viharos volt. Frigyes szerette volna, ha Aranka lesz a műveinek első értő olvasója. Ám feleségétől legtöbbször csak kritikát kapott. Konfliktusokkal tűzdelt életük volt, különös házasság volt az övék, közben mindkét fél románcokba bonyolódott.

Aranka a húszas évek második felében az emigrációból hazatért Déry Tiborral kezdett flörtölni. A románc mintegy négy évig tartott. Déry Tibor Ódivatú szerelem címmel hosszú fejezetet szentelt önéletrajzi könyvében ennek a szerelemnek. Aranka emellett további férfiakkal bonyolódott hosszabb-rövidebb kapcsolatokba.

Böhm Aranka az 1931/32-es tanévben végzett a pesti orvosi karon, majd praktizálni kezdett. Először Schaffer Károly ideggyógyász klinikáján dolgozott, 1934-től pedig az Országos Társadalombiztosító Intézet orvosa volt, önálló rendelőt nyithatott.

Komoly megpróbáltatásként érik a Karinthy Frigyes egészségügyi állapotával kapcsolatos kedvezőtlen hírek. Orvosként a férje mellett volt a 1936-os stockholmi agyműtétnél. A műtét sikerült, ám alig két évvel később Karinthy elhunyt.

A negyvenöt éves korában megözvegyült doktornő kiköltözött az Egyesült Államokba. A második világháború kitörésekor ki akarta vinni magához Cinit is. Az akkor már felnőtt Ferenc megtagadta édesanyja kérését, erre Aranka visszatért Magyarországra.

A zsidó származású Böhm Aranka még fiatalon felvette a keresztséget. Az orvosi kar évkönyvében már az evangélikus vallás szerepelt a neve mellett, mindez azonban nem segített rajta.

A zsidóüldözések kezdetén vidékre menekült. 1944 júliusának első napjaiban elhurcolták. A bevagonírozás és az utazás végleg összeroppantotta lelkierejét – jegyezte meg a helytörténész.

Auschwitzban állítólag a tábor rettegett orvosa, Jozef Mengele megpróbálta rábírni Arankát az úgymond együttműködésre. Karinthy özvegye válaszul felpofozta Mengelét.  Böhm Aranka élete a tábor gázkamrájában ért végett.

A most felavatott emléktábla a Kutak Adrienn keramikus iparművész által alkotott és a múzeum külső homlokzatán elhelyezett monumentális  holokauszt-emlékmű mellett kapott helyet a múzeum udvarán.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp