120 évvel ezelőtt született George Cukor

„Dolgozz keményen, hogy minden munkád könnyednek hasson” – így szólt George Cukor poeticája; a My Fair Lady Oscar-díjas rendezője 120 éve, 1899. július 7-én született New Yorkban.

A magyar zsidó bevándorlók gyermeke korán a színház bűvkörébe került, sokszor óráit is elbliccelte, hogy belógjon a délutáni előadásokra. A Broadway világában kezdte pályafutását, segédrendezőből küzdötte fel magát a nagy direktorok közé, innen csábította el az új tehetségeket kereső filmipar.

Audrey Hepburn és George Cukor az Oscar-díjal

A Paramount stúdióban kezdett, de hamar összekülönbözött a vezetőkkel, akik egyik filmjét újra rendeztették. A sértett Cukor az RKO Pictures, majd az MGM munkatársa lett, itt az 1930-as években olyan kasszasikereket forgatott, mint az Egy válás számlája Katharine Hepburnnel, a Vacsora nyolckor vagy a Fiatal asszonyok (ezért jelölték először Oscar-díjra). 

Cukor készítette a David Copperfield, a Rómeó és Júlia, valamint A kaméliás hölgy filmváltozatát, utóbbi címszerepét Greta Garbo alakította. A kétarcú nő című romantikus vígjáték főszerepére is a hallgatag és titokzatos svéd sztárt választotta, ám a film hűvös fogadtatásra talált, és az isteni Garbo elkeseredésében örökre hátat fordított a filmvászonnak.

Cukor a legjobban fizetett rendezők közé emelkedett, 1937-ben őt kérték fel az Elfújta a szél megrendezésére, de a producer tíz nap munka után, állandósult nézeteltéréseik miatt kirúgta. Cukort a Philadelphiai történet, majd 1944-ben a hét Oscar-díjra jelölt Gázláng sikere vigasztalhatta, előbbiben Katharine Hepburn, utóbbiban Ingrid Bergman alakította a főszerepet. 

1954-ben forgatta első színes filmjét, a Csillag születik című musicalt Judy Garlanddal. Utolsó nagy sikere a My Fair Lady volt, az angyali Audrey Hepburn főszereplésével készült musicalt 12 kategóriában jelölték a filmvilág legrangosabb kitüntetésére, ebből nyolcat meg is kapott, és végre a rendező is magához szoríthatta a régen kiérdemelt Oscar-díjat. Cukor élete végéig dolgozott, 1975-ben ugyan hatalmasat bukott az első szovjet-amerikai koprodukcióval, A kék madárral, a balsiker azonban nem szegte kedvét és ezután is több tévéfilmet rendezett.

Az elhivatott rendező korán megfogadta: csak színvonalas irodalmi alapanyagból dolgozik („ha csak egyetlen rendező marad, aki nem maga írja a filmjeit, az én leszek”) és ehhez tartotta is magát. Elsősorban a színészvezetésben remekelt, filmjeiben 21 színészt jelöltek Oscar-díjra és közülük öt meg is kapta a kitüntetést. A magánéletében nem a női nem rajongójaként ismert Cukor főként a színésznőkkel tudott remekül bánni, de a „nők rendezője” jelző ellen hevesen tiltakozott.

Az ünnepelt bonviván hatalmas art deco kastélyban élt, hírességektől hemzsegő fogadásain Hollywood krémje élvezte a jó ételeket és az érdekes társaságot. A rendezőt 1983. január 24-én Los Angelesben érte a halál.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp