Horányi Gábor: A motivált gyerekek bármit meg tudnak tanulni

Horányi Gábor, a Lauder Javne Iskola főigazgatója volt múlt hét vasárnap Borgula András Katonadolog című műsorának vendége a Klubrádióban. A beszélgetés során szó esett arról, hogy miért olyan ma a közoktatás helyzete, amilyen, és hogy milyennek kellene lennie a jövő iskolájának.

Miközben a kormány gőzerővel dolgozik az új Nemzeti alaptanterv (NAT) hazafiasításán, a közoktatás jelenleg egészen más problémákkal küzd. Az kormány képviselői eközben olyan törvénymódosítást próbáltak beterjeszteni, amely nehéz helyzetbe hozta volna az alternatív iskolákat, és olyan pontokat tartalmazott, mint például

  • a magántanulói státusz korlátozása,
  • a NAT-ban meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben, összhangban a tanulók félévenkénti értékelésével,
  • az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.

Horányi Gábor a beszélgetés során érthetetlennek nevezte ezeket a módosításokat, és úgy tűnik, hogy ezzel nem volt egyedül, a kormány ugyanis végül úgy döntött, hogy nem bocsájtja zárószavazásra a parlament elé. A Lauder főigazgatója szerint a szabályozás túlságosan tartalomközpontú, ez pedig nem a jövő oktatásának a kulcsa. Egyszerűbb azonban visszaterelni a gyerekeket a közoktatásba, mint arról beszélni, hogy miért is nem működik jól a közoktatás Magárországon.

Horányi Gábor

Pedig Horányi szerint a közoktatásban működő iskolákban is lenne elég lehetősége az igazgatóknak arra, hogy egy gyerekközpontúbb, színesebb oktatási programot valósítsanak meg. A közoktatási rendszer ugyanis messze nem annyira merev, mint ahogy azt sokan gondolják, több eszköz is rendelkezésre áll az igazgatók számára. Az egész tulajdonképpen azon múlik, hogy az intézményvezetők mennyire tudják vagy akarják kihasználni a törvény által a rendelkezésükre bocsájtott keretet.

Ezzel együtt a minősített oktatásnak egy ilyen centralizált rendszer nem használ

– hangsúlyozza Horányi Gábor.

A Lauder főigazgatója úgy látja, hogy az oktatás irányítása ma két részre szakadt Magyarországon. Az egyik az oktatás tartalmi irányítását végzi, a másik pedig az oktatás adminisztrációjáért felel. Ez a két rész azonban nincs egymással összhangban.

Amikor például a Lauder lehetővé tette, hogy a Budapest School diákjai, mint magántanulók járjanak hozzájuk, akkor az állami Oktatásfejlesztő Intézet is része volt ennek a megállapodásnak, és Palkovics László akkori oktatásért felelős államtitkár is támogatta az elképzelést. Most pedig az oktatást irányító hivatali oldal kezdeményezi, hogy szüntessék meg a magántanulói státuszt.

A Laudernek jó a kapcsolata Klebelsberg Központtal, amely támogatja az amúgy nagyon nyitott, liberális szemléletű iskola törekvéseit, miközben felügyeli a közoktatást. Horányi kiemelte, hogy maga sok mindenben egyetért a központ igazgatójának oktatással kapcsolatos elveivel, és az oktatásfejlesztésért felelős állami intézetekben is sorra készülnek el modern oktatási programok, azonban ezek valahogy nem jutnak el a közoktatási intézményekbe.

Hiába a jó szándék a minisztériumban és a háttérintézetekben, valahogy ez nem tud megjelenni megfelelő módon közoktatás rendszerében

– mondja a Lauder főigazgatója.

Horányi úgy véli, a megoldás a decentralizáció lenne, hiszen, ha felelősséget és bizalmat kapnak az emberek, akkor ez pozitív alkotó energiát fog belőlük kiváltani. Egy erősen centralizált rendszer erre kevésbé képes. Az oktatás irányításának bürokrata oldala azonban ma erősebb a szakmai résznél.

A jelenlegi szándék szerint a közoktatásban az adatcentrikus oktatás helyett a gyakorlatcentrikus oktatásra állnának át. Horányi viszont úgy gondolja, hogy a jövő oktatásának ennél többről kellene szólnia. Először is a mai gyerekek bármit meg tudnak tanulni, amit meg akarnak tanulni, és a tanárok valamiért azt gondolják, hogy ezt tőlük fogják megtanulni, de ez egyáltalán nem így van. A Lauder főigazgatója szerint ugyanis rengeteg mód van arra, hogy a mai gyerekek valamit megtanuljak, és nem feltétlenül a tanároktól fogják ezt megtanulni.

Évnyitó a Lauder Iskolában (Fotó: lauder.hu)

A tanároknak azonban nagyon fontos motivációs feladatuk van. Az emberek felnőttkorukra nem tartalmi kérdésekre emlékeznek egy-egy tanár kapcsán, hanem arra, hogy milyen hatással volt rájuk az illető.

Rengeteg az új eszköz az oktatási palettán, amely segítségével bárki bármit meg tud tanulni, feltéve, ha elég motivált hozzá. Persze vannak olyan szituációk, mint például egy felvételire vagy emelt szintű érettségire való felkészülés, amikor a tanár általi gyakoroltatás fontos lehet.

Az viszont nem működik, hogy ráerőszakoljuk a gyerekekre a tananyagot, csak azért, mert a bürokratikus rendszer ezt írja elő. Meg kell érteni, hogy ennek vége

– jelenti ki a Lauder főigazgatója. Ha ezekből indulunk ki az oktatással kapcsolatban, akkor valami egészen mást kapunk, mint ami most van a közoktatásban.

Mivel a megtanulandó tananyag száma akár a végtelent is elérheti, így nem lehet az a cél, hogy mindenki ugyanazt tanulja meg. Már pedig a klasszikus iskola úgy működött, hogy van egy megtanulandó tananyag, ennek birtokosa a tanár, aki ezt valamilyen módon beplántálja a gyerekbe. Ez egy totálisan rossz modell, és hiába van benne a Nemzeti alaptantervbe, hogy nem magoltatunk be mindenféle hülyeséget a gyerekekkel, ha egyszer a tanár ezt szokta meg.

Alapvető probléma Horányi szerint, hogy a tanárok kiöregednek, és mivel a tanári pálya nem elég vonzó, ezért nincsenek fiatalok, akik mernének változtatni. Az intézményvezetőkben pedig nincs meg a kellő akarat, hogy a változások mellé álljanak, ezért működnek még mindig sok helyen a 20-30 évvel ezelőtti reflexek.

Borgula András és Horányi Gábor a Klubrádióban

A sokat emlegetett „finn csoda” is tulajdonképpen annyiból áll, hogy anyagi és presztízs szempontjából vonzóvá tették a tanári pályát. A tanárok pedig megkapták azt a függetlenséget, hogy bizonyos keretek között magukra szabva az oktatás módszerét tudnak dolgozni. Az oktatás kulcsa ugyanis a hitelesség, és ha egy nincs meg a lehetőség a sokszínűségre, hogy mindenki önmaga módján legyen hiteles, akkor nincs esély a magas színvonalú oktatásra.

Nem arról van szó, hogy akkor a gyerekek így nem fogják elsajátítani az alapvető készségeket. Finnországban is egy olvasás órán a gyerekek olvasnak, csak éppen az egyik osztályban ez úgy zajlott – meséli Horányi –, hogy minden tanuló más és más helyen, pozícióban olvasott, volt aki a földön fekve és volt, aki a bordásfalon lógva, de mindenki olvasott.

A Lauder főigazgatója a saját területéről, a fizika oktatásáról is hozott példát. Szerinte a legnagyobb probléma, hogy Magyarországon nem fizikát, hanem alkalmazott matematikát próbálnak tanítani, ami teljesen érdektelen abban az értelemben, hogy betűk vannak, amikbe be kell helyettesíteni számokat. Elsősorban azonban a megfigyelt jelenségek megértésére kellene fókuszálni.

Nagy változások előtt állunk

– mondja zárszóként Horányi Gábor, a Lauder Iskola főigazgatója.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp