Szombaton is nyitva tartó zsidó kávéházak rabbinikus jóváhagyással

A kávé akkora népszerűségnek örvendett a zsidók körében a 18. századi Prágában, hogy a rabbinikus bíróságnak kellett szabályoznia, hogy mikor látogathatóak a kávéházak. A rabbik szigora azonban nem tartott túl sokáig.

A 18. század közepére a kávé meghódította egész Európát, sorra nyíltak a kávéházak, és a fekete ital utáni rajongás nem kerülte el a kontinens nagyvárosainak zsidó lakosságát sem. Kávéházakat zsidók is nyithattak, és ezek a helyiségek csakhamar a társadalmi élet központjává váltak. Komoly konkurenciát jelentve a zsinagógáknak és a jesiváknak. A rabbiknak tehát lépniük kellett.

Dámajáték a Lamblin kávéházban (Louis Leopold Boilly festménye)

Hogy a rabbik miként próbálták kontrollálni a zsidóság kávéfogyasztási szokásit, arról remek betekintést kaphatunk a prágai rabbinikus bíróság döntéseit tartalmazó 18. századi jegyzetfüzetből. A prágai zsidó múzeumban őrzött héber és jiddis nyelven íródott füzetben 1757-től kezdve hét bejegyzés is a kávéházak látogatásával foglalkozik.

Az első bejegyzésben még kellő szigorral léptek fel a rabbik a kávéházakkal szemben. Az általános nézőpont az volt, hogy a zsidó negyedben a kávéházak legyenek zárva, a lakosság pedig inkább a Tóra tanulmányozásával töltse drága idejét.

Mivel ez eléggé lehetetlen próbálkozásnak tűnt, ezért a rabbinikus bíróság engedélyezte, hogy kávéházak kinyissanak egy órára a reggeli imát, illetve egy órára a délutáni imát követően. A nők viszont egyáltalán nem tehették be a lábukat a kávéházakba. Ami pedig a szombatot illeti: senki sem mehetett szombat napján kávéházba, aki ezt megszegte, annak súlyos bírságot kellett fizetnie.

Néhány héttel később azonban máris enyhíteni kellett a szigorú szabályozáson, mivel sokan tiltakoztak ellene. Ezért a rabbik azt a döntést hozták, hogy szombaton ugyan nem lehet a kávéházakban fogyasztani, de ha valaki megkívánja a kávét, akkor hazaviheti, és otthon megihatja. Hétköznap imaidőben azonban továbbra is tilos a kávéházakban inni, vagyis, az imák idejét leszámítva bármikor lehet.

A szombati takeaway fogyasztást pedig úgy oldották meg, hogy előre vagy utólag fizették ki a kávét. A zsidó kávézók tulajdonosai pedig azért nem estek a munkatilalom törvénye alá, mert egyszerűen nem-zsidó alkalmazottak főzték a kávét szombaton. A hazavitelre kért kávé eleinte jó kompromisszumnak tűnt, de ez sem tartott sokáig.

Egy-egy 1758-ban és 1761-ben készült bejegyzés alapján az is kiderül, hogy a kávét szombaton csak délig lehetett árusítani, és azt is csak tej nélkül, nehogy a nemrég húst fogyasztott vendégek a tejeskávé miatt megszegjék a tejes és húsos ételek keverésének tilalmát.

A Régi-új zsinagóga Prágában

Néhány év elteltével pedig már a nők kávéházi látogatásának tilalma is enyhülni kezdett. Egy 1764-es bejegyzés szerint ugyanis a rabbik úgy döntöttek, hogy bár nők továbbra sem mehetnek a kávéházakba szombaton, hétköznap este hatig viszont látogathatják az intézményeket. Ez pedig azt is jelenti, hogy a férfiak szombaton is elmehetnek a kávázókba, és nem csak elvitelre kérhetik az italt, de ott is ücsöröghetnek kedvükre.

1774-ben már arról szólt a rabbinikus bíróság döntése, hogy a kávéházak zsidó tulajdonosai nem szolgálhatnak ki nem-zsidókat szombaton, mivel ezzel megszegik a szombati kereskedelemről szóló tilalmat. Zsidóknak azonban árusíthatnak kávét az oneg sábát, vagyis a szombat napjának élvezete miatt, hiszen nem mindenki tud otthon kávét főzni magának.

A 18. századi prágai rabbik tehát megértették, hogy a kávéházi hangulat és az ezzel járó kulturális változások a hagyományos szombati légkörrel versengenek. A rabbinikus bíróság ezért igyekezett korlátozni a zsidó kávézók szombati tevékenységét, de csak részben jártak sikerrel. Végül aztán úgy oldották meg a problémát, hogy kósersági pecsétet nyomtak a két, látszólag egymással szemben álló tevékenységre, tehát a kávéházak látogatására, illetve a szombat szentségének megőrzésére. Ezzel kimondták, hogy a szombaton kávézókba látogató zsidók valójában a vallási előírásokat teljesítik.

(The Librarians)

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp