Nagyjából 20 ezer izraeli él Németországban, többségük Berlinben. Az erősödő antiszemitizmus nem foglalkoztatja őket, a szakmai kihívások annál inkább. Egy friss tanulmány most felmérte, hogy mit is keresnek ott.
Az antiszemitizmus világszerte erősödik, és ez alól Németország sem kivétel. Az Európai Zsidó Kongresszus éves jelentése alapján az elmúlt évben Németországban 70 százalékkal nőtt az erőszakos antiszemita cselekmények száma. Ezt követően Felix Klein német antiszemitizmus elleni kormánybiztos azt javasolta a Németországban élő zsidóknak, hogy biztonságuk érdekében nyilvánosan ne viseljenek kipát.
Mindennek ellenére egyre több izraeli érkezik Németországba, az utóbbi években mintegy 20 ezer izraeli zsidó telepedett ott le, 60 százalékuk Berlinben él, a többiek más német városokban. Többségük askenázi zsidó, egy részük pedig holokauszt-túlélők leszármazottja. A Német-Izraeli Alapítvány nemrég egy felmérést készített a Németországban élő Izraelek körében, hogy kiderítse, miért hagyták el szülőföldjüket, és miért pont abba az országba jöttek, ahová az izraeliek sokáig még a lábukat sem voltak hajlandóak betenni.
A tanulmány, amelyet a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, Uzi Rebhun készített, megállapítja, hogy nincs egy meghatározható oka az izraeliek tömeges kivándorlásának Németországba, inkább különböző motivációk együtteséről lehet beszélni. Berlin például igen vonzó célpont lehet a művészek és a kulturális területen működők számára, de szép számmal érkeznek a német fővárosba a high-tech iparral és az ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó izraeliek is.
A karrierépítésben lehetőséget látókon kívül sokan az izraeli politikai légkört, a vallás és az állam összefonódását, illetve a biztonsági helyzetet jelölték meg az elvándorlás okának. Rebhun kutatása során arra a következtetésre jutott, hogy az izraeliek számára nem elhanyagolható szempont a németek múltja és a holokauszt kérdése sem. Emiatt sokaknak kimondottan kihívást jelent, hogy pont ebben az országban legyenek sikeresek.
Ezzel együtt a tanulmány szerint az elvándorló izraelieknek csupán a fele választja hosszabb távra otthonául Németországot. A többiek rendszerint tovább állnak más országokba, de csak kis részük tér vissza Izraelbe.
A Németországban erősödő antiszemitizmus eddig nem igazán foglalkoztatta az ott élő izraelieket, derül ki a felmérésből. A helyi zsidó közösség sokkal érzékenyebben viszonyul a témához, mint a kivándorolt izraeliek. Rebhun megjegyzi, hogy a német nyelv elsajátítása inkább okoz kellemetlenségeket az izraeliek számára, amikor a holokauszt kapcsán ismerté vált szavak és kifejezések kerülnek elő.
További érdekesség, hogy annak ellenére, hogy a Németországba kivándorolt izraeliek többsége szekuláris, a helyi közösséggel való kapcsolattartás közelebb hozta őket a zsidó hagyományokhoz. Az izraeliek ezen kívül az ünnepek megtartásával, illetve saját óvodahálózat létrehozásával próbálják megőrizni saját identitásukat
A felmérésből az is kiderül, hogy a németek együttérzéssel és szimpátiával fogadják az izraelieket, részben azért, mert 60 százalékuk felsőfokú végzettségű és többségük magasabb társadalmi és gazdasági háttérrel rendelkezik, mint más bevándorló csoportok tagjai. Másrészt pedig a német társadalomban még mindig él a holokauszt miatti felelősség és a bűntudat, ami leginkább abban nyilvánul meg, ahogy segítenek a bevándorló izraelieknek a beilleszkedésben.
(Ynet)
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
