Nők, akik tevőlegesen segítették a nyilasokat

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Pető Andrea új könyve, A láthatatlan elkövetők egy konkrét esetből kiindulva mutatja be a magyarországi nyilas nőmozgalmat, azokat az asszonyokat, motivációikat, családi és társadalmi hátterüket, akik tevőlegesen is segítették Szálasiékat, és néhányukat emiatt később ki is végezték.

Közéjük tartozott Dely Piroska, aki a vád szerint 1944 októberében egy Csengery utcai házban több ember meggyilkolásában is részt vett. Hogy egészen pontosan, milyen szerepet játszott Dely Piroska a vérengzésben, arra nincs egzakt válasz, dacára a népbíróság által kiszabott halálos ítéletnek. A könyvnek ugyanakkor nem célja, hogy ezt pontosan feltárja (ennyi év távlatából ez nehéz is lenne), ehelyett a láthatatlanság fogalmán keresztül – és ahogy Pető Andrea írja – „egy atipikus holokauszttörténet elemzésével” arra próbál rámutatni, „hogyan alakul az emlékezők által alakított emlékezet”.

Kovács Klára, Szálasi titkárnője jegyzőkönyvet vezet (forrás: konyvesblog.hu)

Az emlékezet ugyanis természeténél fogva olyan, hogy szelektál és szintetizál, társadalmi kibeszélés híján pedig odáig juthatunk, mint ennél a Csengery utcai esetnél, ahol – mint Pető Andrea írja egy helyen – utóbb „egymással szöges ellentétben álló emlékezetek” alakulnak ki.

Pető Andrea részletesen bemutatja a nyilasok ideális nőképét, illetve azt, hogy milyen szerepet szántak a nőknek a mozgalmon belül (politikai helyett főleg szociálisat), és kitér a nyilas asszonyok és az erőszak viszonyára is. Pető szerint a szakirodalom a nyilas nők fogalma alatt általában az alsóbb társadalmi csoportba tartozó, bűnöző „újraelosztókat” érti (közéjük sorolható Dely Piroska is, holott bizonyított kapcsolata nem volt a nyilas párttal), ugyanakkor a nyilas nőknek több látható rétege is volt, például a vezető tisztségviselők feleségeié, a nyilas párton belüli női vezetőké, vagy az értelmiségi nőké.

A teljes cikk itt olvasható:

Kik voltak a nyilasmozgalom látható és láthatatlan asszonyai?

Kovács Klára, Szálasi titkárnője jegyzőkönyvet vezet (forrás: Getty) Csakúgy, mint Pető Andrea előző kötete, a második világháború alatt elkövetett nemi erőszak történetét vizsgáló Elmondani az elmondhatatlan, az új kötet, a Láthatatlan elkövetők is nagy teret szentel az emlékezésnek. Milyen emlékeket őriz ugyanarról az eseményről az elkövető és az áldozat?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp