Nők, akik tevőlegesen segítették a nyilasokat

Pető Andrea új könyve, A láthatatlan elkövetők egy konkrét esetből kiindulva mutatja be a magyarországi nyilas nőmozgalmat, azokat az asszonyokat, motivációikat, családi és társadalmi hátterüket, akik tevőlegesen is segítették Szálasiékat, és néhányukat emiatt később ki is végezték.

Közéjük tartozott Dely Piroska, aki a vád szerint 1944 októberében egy Csengery utcai házban több ember meggyilkolásában is részt vett. Hogy egészen pontosan, milyen szerepet játszott Dely Piroska a vérengzésben, arra nincs egzakt válasz, dacára a népbíróság által kiszabott halálos ítéletnek. A könyvnek ugyanakkor nem célja, hogy ezt pontosan feltárja (ennyi év távlatából ez nehéz is lenne), ehelyett a láthatatlanság fogalmán keresztül – és ahogy Pető Andrea írja – „egy atipikus holokauszttörténet elemzésével” arra próbál rámutatni, „hogyan alakul az emlékezők által alakított emlékezet”.

Kovács Klára, Szálasi titkárnője jegyzőkönyvet vezet (forrás: konyvesblog.hu)

Az emlékezet ugyanis természeténél fogva olyan, hogy szelektál és szintetizál, társadalmi kibeszélés híján pedig odáig juthatunk, mint ennél a Csengery utcai esetnél, ahol – mint Pető Andrea írja egy helyen – utóbb „egymással szöges ellentétben álló emlékezetek” alakulnak ki.

Pető Andrea részletesen bemutatja a nyilasok ideális nőképét, illetve azt, hogy milyen szerepet szántak a nőknek a mozgalmon belül (politikai helyett főleg szociálisat), és kitér a nyilas asszonyok és az erőszak viszonyára is. Pető szerint a szakirodalom a nyilas nők fogalma alatt általában az alsóbb társadalmi csoportba tartozó, bűnöző „újraelosztókat” érti (közéjük sorolható Dely Piroska is, holott bizonyított kapcsolata nem volt a nyilas párttal), ugyanakkor a nyilas nőknek több látható rétege is volt, például a vezető tisztségviselők feleségeié, a nyilas párton belüli női vezetőké, vagy az értelmiségi nőké.

A teljes cikk itt olvasható:

Kik voltak a nyilasmozgalom látható és láthatatlan asszonyai?

Kovács Klára, Szálasi titkárnője jegyzőkönyvet vezet (forrás: Getty) Csakúgy, mint Pető Andrea előző kötete, a második világháború alatt elkövetett nemi erőszak történetét vizsgáló Elmondani az elmondhatatlan, az új kötet, a Láthatatlan elkövetők is nagy teret szentel az emlékezésnek. Milyen emlékeket őriz ugyanarról az eseményről az elkövető és az áldozat?

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp