Fontos, hogy ki tudjuk mondani, ha valami nem stimmel

Szinte az egyetlen női arc a Mazsihisz és a BZSH háza táján magas pozícióban. Véleménye szerint jól bírja a konfliktusokat, és azért van legitimitása, mert szereti leültetni az embereket az asztal mellé, és törekszik az előrelépésre, megoldásra. Interjú Kiss Henriettel, a Rumbach projekt koordinációs vezetőjével és a BZSH vezető elöljárójával reformokról, felújításról, női szerepekről.

Úgy tudom, hogy a Rumbach zsinagóga épületének műszaki átadása májusban lezárult. Mikor várható a megnyitása a nagyközönség előtt?

2016-ban kezdődött a felújítás és az eredeti tervek szerint nyáron akartuk megnyitni a zsinagógát, de egy ekkora projektnél mindig vannak előre nem kalkulálható munkálatok. Remélem, hogy decemberben, hanuka ünnepén már tárt kapukkal várjuk az érdeklődőket, de biztosat még nem tudok ígérni.

Neked bölcsész végzettséged van, sokáig tanítottál a Scheiber Sándor gimnáziumban, illetve igazgatóhelyettes voltál. Hogyan tudtál mégis beleállni egy ilyen építőipari projekt menedzselésébe?

A MAZSIHISZ alelnökeként a szervezet kért fel erre a munkára éppen akkor, amikor úgy éreztem, váltani akarok. A Rumbach zsinagóga igazi gyöngyszem, ezért boldogan mondtam igent. Egyébként az édesapám kőműves, vele jártam gyerekként építkezésekre, nem volt ez a világ teljesen idegen a számomra. De az én dolgom különben is a különböző szakágak munkájának ellenőrzése és koordinálása, vagyis a megrendelőt, a Mazsihiszt képviselem. De azért, amikor igent mondtam, körülbelül 800-1000 oldalnyi dokumentumon kellett átrágnom magam.

Kiss Henriett

Nőként nem volt nehezebb elfogadtatnod magad műszaki és építőipari kérdésekben? Ez egy elég maszkulin világ.

Bennem is egy maszkulin kép élt az építkezésekről. de szerencsére itt ez a sztereotípia nem működött. A műemlékvédelmi hatóságot egy nő képviseli, illetve a projektvezetésben és a műszakiaknál is van nő a csapatban. Persze az biztos, hogy keményebben kellett viselkednem, mint tanárként, itt kevesebb az emberi interakció, a lírai történés.

Ezt hogy élted meg?

Az elején nehezen, egész másfajta közegbe kerültem, mint amihez korábban hozzá voltam szokva. Viszont ez a munka rengeteg kreativitással és tanulással jár. Örülök, hogy a világ pörög körülöttem.

Tavaly a Figyelő megtámadta Heisler Andrást és a Mazsihisz a Rumbach körüli elszámolási ügyek miatt. Aztán a Jerusalem Postban jelent meg egy cikk arról, hogy a Mazsihisz csupán azért sértődött meg a Figyelőre, mert kijátssza az antiszemita kártyát, és így akarja elterelni a figyelmet az anyagi kérdésekről. Te mit gondolsz erről?

Megrázott, amikor megláttam Heisler Andrást a címlapon. Ilyen rosszindulatú, valóságtól elrugaszkodott csúsztatással még nem találkoztam. Ugyanis a Figyelő megkapta a Rumbach terjedelmes dokumentációját, de ez egy olyan bonyolult projekt, hogy hozzáértés nélkül ebben nem lehet kiigazodni. Sosem kerestek minket, hogy üljünk le, és beszéljük át a számokat, holott mi ezt megtettük volna. Az pedig tény, hogy szigorúan el kell számolnunk minden fázissal az állam felé, ezek a pénzek nem szállhatnak el a ködbe, ha bármi törvénysértő lett volna, akkor sem a határidő-módosításokat, sem az időszakos elszámolásokat nem hagyta volna jóvá a minisztérium.

Korábban azt lehetett hallani, hogy a Rumbach zsinagógának nem lesz állandó közössége, rabbija, és mindenféle irányzat számára befogadó intézményként működhessen. Nemrég viszont azt hallottam, lehet, hogy mégis lesz, és ennek az az oka, hogy a BZSH nagyobb részt kaphasson a ház bevételeiből. Ez igaz?

Való igaz, hogy még nem dőlt el, lesz-e állandó rabbija, közössége a Rumbachnak. De akármi is lesz a döntés, az biztos, hogy nyitott lesz a hely, más közösségek is tarthatnak majd itt szertartásokat. Ez egy közművelődési és liturgikus tér, amit szeretnénk, ha mindenki a magáénak érezne.

Mi a helyzet a bevételek szétosztásának pletykájával?

Ennek az épületnek a fenntartási kötelezettsége a Mazsihiszt terheli, ezért a bevételek is őt illetik függetlenül attól, hogy lesz-e itt állandó rabbi és közösség.

Mekkora lesz egyébként a Rumbach költségvetése?

A kiadásaink éves szinten minimum 160 millió forintot tesznek majd ki. De ha megteremtjük a turisztikai vonzerőt, akkor remélhetőleg ez a kiadás meg fog térülni. Biztosat majd az első önálló költségvetési évünk után tudok mondani, 2020 novemberében.

A Rumbach projekt a te válladon nyugszik, és közben a BZSH vezető elöljárója is lettél. A BZSH-ról kívülről azt lehet érzékelni, hogy egy nagy méhkas, és állandó háborúban áll a MAZSIHISZ-szel. Te hogy látod ezt?

Örülök a kérdésednek. A méhkas jó metafora. Azt gondolom, engem azért választottak meg vezető elöljárónak, mert próbálok mindig tárgyilagos lenni, és azt nézni, mit lehet egy helyzetből kihozni, hová lehet továbblépni. Arra törekszem, hogy ez a harc egy olyan energiává alakuljon át, mint egy építkezés.

De miért folyik a harc egyáltalán?

Mindenki érzi, hogy nem jól működik pillanatnyilag a hitközség, és bármily furcsán is hangzik, én ezt már egy eredménynek látom. Fontos, hogy ki tudjuk mondani, ha valami nem stimmel. Egyébként sajnálatosnak tartom, hogy sokan két csoport háborújáról beszélnek, ez leegyszerűsítés. Sokféle érdek ütközik itt. A hitközségnek van egy olyan történeti öröksége, amely magába foglal sokféle irányzatot a vidéki ortodoxiától a neológ közösségekig. Ez egy irdatlan teher, ami a szervezet működését rugalmatlanná tette. Mindezt az úgynevezett holokausztos emlékezetpolitika kovácsolja össze a közvélekedésben, ami borzasztóan megköti a szervezetet. Eközben a MAZSHISZ-nek és a BZSH-nak egy szertágazó tevékenységrendszert kell működtetnie, ami korszerű szervezetet követel. Mindezt nem lehet varázsütésre megváltoztatni. Reformálni kell, de mindenki érzékenységére tekintettel. Ezért érzem a mostani „harcot” sokkal inkább pozitív krízishelyzetnek.

Ilyen szempontból örülhetne is a Mazsihisz, hogy Köves Slomóék leveszik a válláról az ortodoxia terhét!

Ez így is lenne, ha mindennek a történeti értéke is ott lenne Köves Slomó törekvései mögött.

Ezzel arra célzol, hogy a Chabad nem magyar gyökerű szervezet? Ortodoxok, sőt haszid zsidók mindig éltek Magyarországon.

A Chabad akkor sem a magyar ortodoxia része. Magyarországon is voltak haszidok, és az ortodoxia sem egységes közösség. A kérdés, hogy mit csinálunk a saját történelmünkkel, és hogy ezt az örökséget egy olyan hitközség kezébe adjuk-e, amely eredetileg ezzel a küldetéssel nem rendelkezett.

Térjünk vissza a Mazsihiszre. Mit gondolsz a belső nehézségekről?

Több területen is helyt kell állnia a MAZSIHISZ-nek és a BZSH-nak. A vallási tevékenység biztosítása mellett oktatási szervezetrendszert, szociális ellátást, kórházat, múzeumot tart fenn. Mindennek egy 21. századi környezetben kell megfelelnie. Muszáj a szervezeti struktúrát ehhez igazítani, hogy az intézményeink képesek legyenek a minőségi szolgáltatás nyújtására. Ez a mostani vezetés elsődleges feladata. És hogy sikeres is legyen, fontos, hogy a belső hatékony párbeszédé legyen a főszerep, és ne a facebook üzeneteké, vagy a névtelen leveleké.

Miért épp Te lettél az az ember, aki moderál a BZSH-n belül egy ilyen helyzetben? Jól bírod az efféle terhelést?

Azt hittem, nehezen viselem a konfliktusokat, de rájöttem, hogy ez nincs így. Van fülem a másik fél érveire is, és a BZSH jelenlegi elöljárósága nyitott arra, hogy meghallgassa másik oldal véleményét.

Mi van, ha igazságtalanul megtámadnak egy vitában?

Akkor felemelem a hangomat. Ezt egyébként nehéz volt megtanulnom, mert nagyon érzelmes ember vagyok.

Kívülről azt látom, Toronyi Zsuzsán kívül Te vagy az egyetlen női arc a Mazsihiszen és most már a BZSH-n belül. Ez nehezítette a dolgodat? Mit gondolsz, miért nincs több nő a szervezeten belül vezető pozícióban, és ez mennyire múlik a nőkön is? Neked hogyan sikerült ilyen magas vezető pozícióba jutni?

Engem a véletlenek sodortak ide, ugyanis a férjem buzdított annak idején, hogy jelöltessem magam az alelnökségre. Aztán a rabbim, Kardos Péter is támogatott. Bár az igaz, sosem voltam egy kislányos kislány, így a férfiak uralta közegben nem éreztem zavarban magam. Nagyon megdöbbentem, amikor végül megválasztottak, ez ugyanis azt jelentette, hogy még az ortodoxia is el tudott fogadni egy női alelnököt. Szerintem egyébként a nőkön is múlik, hogy ilyen kevesen vannak a szervezeten belül. Nekem sem jutott volna magamtól az eszembe ilyesmi. Szóval, ha a közeg nem motivál, akkor nem tartod elérendő célnak. A másik nehézség, hogy ez a közeg elég férfias kommunikációt követel meg.

Ez mit jelent?

Sokan nem megbeszélik a dolgokat, hanem fegyvert rántanak. Én viszont szeretek másokat vendégül látni, leültetni őket az asztalhoz, hogy hallgassuk meg egymás véleményét.

Azt mondod, hogy sosem voltál kislányos kislány. Milyen volt a gyerekkorod? A zsidó közösség mindig a része volt az életednek?

Dehogy! Én egy betért ember vagyok! Nálunk az Istennel senkinek sem volt baja, de az egyházzal igen. Egy hagyományos, vidéki, római katolikusnak mondott családból származom, ahol mindenki meg van keresztelve. A nővérem bérmálkozott is, én az elsőáldozásig jutottam. Hatévesen kezdtem rosszul érezni magam abban a közegben. Az első lázadásom az volt, hogy nem hagytam magam megbérmálni. Minden vallást érdeklődő kívülállóként figyeltem. Aztán az egyetemi éveim alatt szerzett barátaim mindenféle zsinagógai programra elcipeltek. Érdekelt, mi van kiírva, és miért nem tudom elolvasni. Majd a kezembe került a Shma Israel, és Maimonidészből írtam az egyik dolgozatom filozófia szakon. Kiderült, hogy a fontos családi barátaink is zsidó származásúak, majd egy zsidó férfihoz mentem feleségül. Kezdettől fogva nagyon jól éreztem magam a zsinagógában, tetszett, hogy a zsidó vallás nem az áhítatra épít. Aztán odaálltam a rabbi elé, hogy szeretnék betérni, hogy a gyerekem számára a zsidó hagyomány már természetes legyen. Megjegyzem, a férjem le akart beszélni a betérésről, benne a félelem munkált erősebben. De mire a kislányunk, Hanna megérkezett, már lemerültem a mikvébe, és vele mind a döntésem, mind a család zsidósághoz való viszonya magától értetődővé vált.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp