Közel járt, de mégsem sikerült landolnia a Holdon az izraeli űrszondának

A Hold közvetlen közelében megszakadt a kapcsolat az izraeli holdszondával, a Beresittel. Az űrjármű valószínűleg összetört vagy felrobbant.

Az összes izraeli tévécsatorna élő adásban közvetítette az első izraeli holdjármű leszállásának perceit. A berendezés a Hold felszínének közelében még egy utolsó fényképet küldött magáról, amelyen az izraeli zászló mellett angolul a „Kis nép, nagy álom”, és az „Izrael népe él” felirat látszott. Később az érkezés pillanatában megszakadt a kapcsolat a holdjáróval, és a szakemberek hiába próbálták megfejteni a hiba okát. A Beresit valószínűleg összetört vagy felrobbant.

A Beresit által küldött utolsó felvétel

Az ország középső részén, a Jehúd városban lévő „űrközpontban” Benjámin Netanjahu miniszterelnök személyesen is figyelemmel kísérte a Holdra szállás kísérletét, majd azt mondta, hogy Izrael legközelebb sikeresebben oldja meg a feladatot és bejelentette: két-három év múlva kísérlik meg újra a Holdra szállást.

Ha sikerült volna, akkor Izrael lenne a világ negyedik állama, amely képes erre. Így a hetedik, amely űreszközzel megközelítette a Holdat. A holdszonda egy héttel ezelőtt állt Hold körüli pályára, sikeresen végrehajtva a leszállása előtti utolsó veszélyes manővert. A Beresit nevű, legénység nélküli kis űrhajó 5,5 millió kilométert, és több sikeres manővert tett meg február 22-i felbocsátása óta. A négylábú, alig másfél méter magas, közel hat mázsás járműnek a Serenitatis-tengernél kellett volna Holdat érnie a tervek szerint.

A Beresitet eredetileg a Google Lunar X Prize versenyre kezdték el tervezni, és a díj visszavonását követően is folytatták az űrjármű fejlesztését. A Hold-szonda végül az Asrael Aerospace Industries állami repülőgépgyár űrkutatási programjának és a SpaceIL nevű izraeli magánvállalkozásnak a közös gyártmánya lett. Mintegy 100 millió dollárba (28 milliárd forintba) került. Elsősorban Morris Kahn 88 éves dél-afrikai-izraeli milliárdos fedezte a költségeket.

2500 km távolságra a Holdtól

A tervek szerint a Beresit két-három napig tevékenykedett volna a Hold felszínén, ahol a fedélzetén lévő műszerekkel az égitest mágneses mezejét mérte volna, és felvételeket készített volna a leszállás helyéről. Emellett feladata volt egy izraeli zászló kitűzése. Magával vitt továbbá egy kapszulában digitális lemezeket, rajtuk izraeli szimbólumokkal, dalokkal, gyermekrajzokkal, a Bibliával és egy holokauszttúlélő visszaemlékezéseivel „a jövendő nemzedékek számára”. 

A Beresit Mózes első könyvének (Genezis, Teremtés könyve) héber neve.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp