Máig nem találják a háború végének egyik legszörnyűbb tömeggyilkosságának sírhelyeit

74 év után sem sikerült azonosítani a rohonci tömegsírok helyét. 9 sírnak, 8 tonnányi emberi maradványnak továbbra is hűlt helye. Eddig 16-szor kutattak a halottak után, eredménytelenül, írja a nyugat.hu.

74 éve a második világháború végének egyik legszörnyűbb tömeggyilkossága történt a Kőszeghez közeli, Ausztriához tartozó Rohoncon, Batthyány Margit birtokán. A március 25-re virradó éjszakán a kastélyban tartott náci mulatság résztvevői 180 embert mészároltak le. Azóta sem tudni, a halomra lőtt áldozatokat hova temették.

Dr. Vadász Gábor, mint hozzátartozó, évtizedek óta foglalkozik a tragédiával, légi-felvételeket gyűjt, keresi édesapja és bajtársai földi maradványait. A kutatást még édesanyja, Steiner Ilona kezdte a második világháború után. Ő 2011-ben halt meg 100 évesen, de a sírokig nem juthatott el.

Vadász Gábor

Annyit tudni, hogy a magyar adatok szerint L alakú sírokat ástak, 9 darabot

Utalások vannak arra, hogy az egyik sírásó három nagy fát látott a környéken, ahol ástak. A tömegmészárlás után harmadnap pedig a várból – a Németország felé terelt női csoport egyik tagja elbeszélése szerint – egy mező mellett haladtak el, ami telis-tele volt véres emberi maradványokkal, ruha- és papír- cafatokkal – de ezeket soha senki hivatalos jegyzőkönyvbe nem mondhatta.

Utoljára idén március 6-7-én folytak ásatások a közeli a közeli “Zsidóerdő”-nek elnevezett helyen, mert egy helyi, hatvan év körüli ember azt állította, hogy az ő nagyapja szerint azért nevezik így ezt a részt, mert oda temették el a halottakat

Vadász szerint egyáltalán nem biztos, hogy a „Zsidóerdő” kifejezés egyáltalán ezekre a tömegsírokra utalhat, régi időkben ugyanis gyakorta arról nevezték el a területet, aki birtokolta, vagy csak bérelte.

– Nagyon szomorúan jöttem el, teljesen reménytelennek érzem már, hogy valaha megtalálhatom apám és bajtársai sírját. – tette hozzá.

Vadász Gábor nem érti, miért ennyire lehetetlen 9 tömegsír helyének felkutatása, amikor ma már az őserdőben műhold-felvételek alapján megtalálnak egy Maja várost.

Az osztrák sajtóban megjelent cikkekben azt írják, pénzt gyűjtenek, és folytatni fogják a kutatást.

A háború végének egyik legszörnyűbb tömeggyilkosságáról egyébként a Nobel-díjas osztrák írónő, Elfriede Jelinek drámát is írt Rohonc címmel, amelyet Magyarországon most mutatnak be először a Tesla Teátrumban március és április folyamán.

Magyarországon először színpadon Elfriede Jelinek Rohonc című drámája / PRAE.HU – a művészeti portál

Habár a téma szerint lehetne ez a darab egy véres esemény-játék, vagy akár egy holokauszt-emlékműsor is, a Nobel-díjas költőnő meghatározása szerint a Rohonc tragikomédia a nemzet lelkiismeretéről. Rohonc, 1945, március vége. A Batthyány-kastélyben bajtársias találkozót tartanak SS-főtisztek és vendéglátójuk, Bornemisza-Thyssen grófnő.

 

 

Az eredeti cikk itt olvasható:

Hiába kutatták megint Rohoncon a brutálisan lemészárolt 180 magyar zsidó tömegsírjait – 16-szor is teljes a kudarc

74 éve a második világháború végének egyik legszörnyűbb tömeggyilkossága történt a Kőszeghez közeli Rohoncon, Batthyány Margit birtokán. A március 25-re virradó éjszakán a kastélyban tartott náci mulatság résztvevői 180 embert mészároltak le. Azóta sem tudni, a halomra lőtt áldozatokat hova temették.

 

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp