Hogyan változott meg az antiszemitizmus Európában?

Franciaországban az utóbbi években egyre erősödő zsidóellenesség miatt Emmanuel Macron francia elnök nemrég bejelentette, hogy ezentúl az anticionizmus is antiszemitizmusnak fog számítani. A 168 Óra ennek kapcsán beszélgetett Gadó Jánossal, a Szombat szerkesztőjével, akivel az antiszemitizmus és az Izrael-ellenesség változásának lehetséges okait próbálták feltárni.

Ami Macron álláspontját illeti, azt a nyugati bal-, illetve balközép fősodor nem biztos, hogy elfogadja majd, ugyanis az emberi jogi, kisebbségvédő szellemiségű narratívában a palesztinok vannak elnyomott státuszban, az izraeliek, a „cionisták” pedig az elnyomókéban. Gadó szerint már kultúrának számít, hogy a baloldali, liberális médiavilágban Izraelt kritikusan szemlélik, ebben a kritikában azonban gyakran összekeveredik az Izrael aktuális politikájának bírálata Izrael létezésének bírálatával.

Az Izrael-ellenesség is antiszemitizmusnak fog számítani Franciaországban – Kibic Magazin

Emmanuel Macron konkrét intézkedéseket jelentett be az antiszemitizmus visszaszorításának érdekében. Nyomást próbálnak gyakorolni az internetszolgáltatókra, rasszista csoportokat oszlatnának fel, illetve az Izrael-ellenességet is antiszemitizmusként kezelnék a jövőben. „Az évek óta súlyos helyzet az elmúlt hetekben tovább romlott hazánkban, ahogy egész Európában és a nyugati demokráciák szinte mindegyikében, az antiszemitizmusnak a második világháború óta kétségtelenül példátlan erősödésével szembesülünk” – fogalmazott a köztársasági elnök a Franciaországi Zsidó Intézmények Tanácsának (CRIF) éves vacsoráján Párizsban.

Izraelt bírálni a Szombat szerkesztője szerint nem feltétlenül Izrael-ellenesség, de gyakran megtörténik a kettő összemosása. Gadó ennek kiszűrésére Nathan Sharansky korábbi izraeli miniszter és Szohnut-elnök módszerét javasolja, ami szerint az összemosás ott kezdődik, ahol a kritika átcsap Izrael delegitimálásába, démonizálásába és a kettős mércébe. Ilyen például az UNESCO azon határozata, amelyben a jeruzsálemi Templomhegy csak muszlim szent helyként szerepel.

Ez azonban nem mindig volt így. 1967-ben, a hatnapos háború idején a a nyugati világ még Izraelnek drukkolt, aztán a ’68-as baloldali áttörést követően sok addigi hagyományos eszme visszaszorult, miközben a holokauszt emlékének kultúrája és vele együtt a kisebbségek védelme fölerősödött. Ezzel párhuzamosan erősödött a kisebbségvédőként eladott, baloldali anticionista nyelvezet is, magyarázza Gadó az újfajta zsidóellenesség keletkezésének okait. A zsidóknak viszont azért is nehéz fellépni ez ellen, mert eddig ők maguk is ezt a kisebbségvédő nyelvezetet használták, mert ebben látták saját védelmük biztosítékát.

Horogkeresztek a franciaországi Quatzenheim zsidó temetőjének sírkövein

Gadó úgy véli, Európában minden politikai irányzat balra mozdul el, így lettek a hagyományosan antiszemita szélsőjobbos pártok Izrael-barátok. De mivel ellenségre azért szükségük van, így megtalálták maguknak az iszlám vallású bevándorlókat, mint gyűlölni való célpontot. Pedig a bevándorlók nincsenek annyian, hogy fejre állítsák az európai társadalmakat, de a nyugtalanságuk, kirekesztettségük, a nyugat-ellenes ideológiákra való fogékonyságuk nagy veszélyt jelenthet a Szombat szerkesztője szerint.

Nyugat-Európán a náci nyelv, a rasszista-fasiszta antiszemitizmus nemigen működik, mert nagyon erős vele szemben az ellenállás, de a baloldali antiszemitizmus, aminek szintén vannak európai hagyományai, már igen, jelenti ki Gadó János. Ehhez társul még az iszlám világból érkező, felújított, modernizált zsidógyűlölet, amelyben szövetségesre leltek az antiszemitizmusra fogékony európaiak. Ezáltal létrehozva egy zsidóellenességre épülő baloldali-iszlám együttműködést.

Közép-Kelet Európában, így Magyarországon is azonban még mindig a szélsőjobb nyelvén fogalmazzák meg az antiszemita indulatokat. Gadó úgy látja, hogy „Magyarországon a zsidógyűlölet a jobboldal identitásképző eleme maradt, így nagyon friss jelenség, hogy Orbán Viktor lényegében már a 2010-es hatalomra lépése óta igyekszik az antiszemitizmust visszafogni, megfékezni, illetve az ilyen indulatokat a saját maga által működtetett csatornákba irányítja, mint amilyen például a Soros-ellenes kampány.”

Az üzenet ugyanaz, mint régen, csak most kihagyták belőle a zsidókat – Kibic Magazin

A magyar kormány most is a Horthy-korszakra, illetve a ’90-es évekbeli Miépre jellemző antiszemita retorikát viszi tovább, csak éppen a zsidókat hagyták ki belőle. A zsidó-kártya a magyar belpolitikában a rendszerváltás után címmel Magyari Péter, a 444.hu újságírója tartott előadást a Hunyadi téri zsinagógában.

Orbán egyúttal gesztusokat tesz Izrael és a vallásos zsidóság felé, ami újdonságnak számít, csakúgy, mint a Jobbik saját fasiszta múltjától való eltávolodása. A Szombat szerkesztője szerint ez a változás elsősorban a nagyobb, európai trendnek a következménye. A magyar zsidók mindennek ellenére a magyar jobboldalra továbbra is mély bizalmatlansággal tekintenek, és nem győzi meg őket sem a Fidesz, sem a Jobbik fordulata. Egyúttal az Európában erősödő baloldali zsidóellenességet is nehezen észlelik, mégpedig az antifasiszta beállítottságuk miatt.

Megoldásnak Gadó János inkább a lassú konfliktuskezelést tartja ideálisnak, mint a gyors eredményeket ígérő „megoldásokat”. Az integrációban megrekedt százezres tömegek, frusztrációjukat feldolgozni nem tudó etnikai/nemzeti közösségek ugyanis hajlamosak a bűnbakkeresésre, ellenségkép gyártására. Gadó szerint erre nincsenek „megoldások”.

(168 Óra)

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp