Muszlimok gondozzák a helyi zsinagógát Indiában

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Több mint fél évszázaddal ezelőtt a kolkatai impozáns Dávid Csillag zsinagóga imapadjain a helyi zsidó közösség tagjai ültek. Ma már kevesebb, mint két tucat zsidó él a városban, de a helyi muszlim családok továbbra is őrzik az imahelyeket.

1798-ban vándorolt ide az első zsidó, Salom Kohen aki egy szíriai ékszerkereskedő volt. Példáját többen követték Irakból és Szíriából. Selyemmel, indigóval és ópiummal kereskedtek. Az 1850-es évek közepétől zsinagógák épültek a városban élő 3000 zsidó számára. Híres filmsztárok és szépségkirálynők kerültek ki közülük. Különleges receptjeik ötvözték a közel-keleti és az indiai ízeket. A második világháború alatt európai zsidók kerestek menedéket Kolkatában.

India 1947-es függetlensége előtt közel 5000 zsidó élt itt. A közösségnek saját újságjai, iskolái és kereskedelmi tevékenysége volt. De sokan tartottak attól, hogy a politikai változások bizonytalanságot hoznak a jövőben, és elvándoroltak Indiából. Izrael megalapítása után egy évvel a legtöbben odaköltöztek.

Ma kevesebb mint két tucat zsidó él Kolkatában a New York Times szerint, de elkötelezett muszlimok gondoskodnak a három helyi zsinagóga rendben tartásáról. Az egyik férfi, aki az itt látható filmben szerepel, 60 éve dolgozik itt gondnokként. Ma már a két fia is besegít neki. Nélkülük a zsidó Koltaka összes emléke eltűnne.

Az imahelyeken kívül két iskola és egy temető is van a városban. A zsinagógákban több turista fordul meg, mint hívő, de a gondnokok még emlékeznek arra az időre, amikor az ima alatt megteltek az épületek zsidókkal.

Nem véletlen, hogy muszlimok dolgoznak a kis közösségben. „A nagyszüleink is szerettek velük együttműködni, hiszen ők is egy istenben hisznek”, mondja Elisha Twena, az egyik helyi zsidó iskola titkárnője a dokumentumfilmben. Mindkét közösség kisebbségnek számít a hindu országban.

„Kolkatában zsidó családok muszlim szakácsot alkalmaznak, mert ők sem esznek disznóhúst. A hindu családok számára nem elfogadható, hogy a zsidók megfőzik a húst”, mondja Jael Silliman, kolkatai zsidó lakos és a város zsidó életét bemutató digitális archívum alapítója. „A zenénk, az étkezési szokásaink is hasonlóak. Az emberek hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az arab világ volt valaha a zsidó közösség központja. A korai bevándorlók még úgy néztek ki, mint napjainkban az arabok.”

A város utolsó zsidó lakosai attól tartanak, hogy hamarosan már csak sírkövek emlékeztetnek arra, hogy valaha itt zsidók éltek. A zsinagógákat adományokból és a muszlim családok elkötelezett munkájával tartják fenn. „Fogalmam sincs, mi lesz 10-15 év múlva”, mondja Rabul Khan, a Dávid Csillag Zsinagóga egyik gondnoka. „De remélem, hogy Allah kegyelmével fennmaradhat ez a közösség.”

Meet the Muslim family who looks after a Jewish synagogue in India

More than half a century ago the pews of Kolkata’s stately synagogues were filled with members of a thriving Indian Jewish community. Today, the congregants are missing-less than two dozen remain-but multiple generations of Muslim families continue to maintain the houses of worship.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp