Az illiberális demokrácia egy pestis, amely Budapestről terjed

Európa jövője Orbán Viktoron múlik, mert ő egyfajta keresztapa minden európai szélsőséges számára, mondja a zsidó származású Bernard-Henri Lévy francia politikai aktivista. Szerinte ha az illiberális rendszerek nyernek, Európa összeomlik.

Franciaország egyik legbefolyásosabb politikai aktivistája, filozófusa és írója, a zsidó származású Bernard-Henri Lévy körbe utazza Európát egy saját maga által írt és előadott darabbal, hogy felhívja a figyelmet az illiberális rendszerek veszélyeire. A Looking for Europe című darab bemutatása csak Magyarországon és Lengyelországban okozott gondot, végül a Belvárosi Színház fogadta be. A bemutató április 10-én lesz.

Lévy szerint Európa jövője Orbán Viktoron múlik, mert ő egyfajta keresztapa minden európai szélsőséges számára: ha az illiberális rendszerek nyernek, Európa összeomlik – mondta az Indexnek adott interjúban.

Lévy úgy véli, hogy az illiberális demokrácia egy pestis, amely Budapestről terjed, és ez a nézetrendszer a legfontosabb európai eszmék megtagadását jelenti. Marine Le Pen, Salvini, a spanyol Vox párt és a többiek mind saját magukat látják Orbánban: ő egyfajta keresztapa számukra. Lévy szerint Európa csatája az Orbán vs. Macron mérkőzés lesz.

Amikor arról kérdezték, hogy szerinte miért nem talált színházat a bemutatójához Budapesten, akkor azt mondta, ennek a félelem és az öncenzúra az oka, amely a diktatúrák jellemzője kezdetben.

„Jó néhány diktatúrát láttam közelről életem folyamán; sok időt töltöttem a zsarnokság elleni harccal és az ilyen rendszerek vizsgálatával. Úgyhogy jól tudom: a félelem a zsarnokság nevű betegség első tünete”, jelentette ki.

 A beszélgetésben szóba kerül a Soros-ellenes kampány is. Lévy úgy látja, hogy a Soros kampány színtiszta antiszemitizmus. Ez kiolvasható abból, ahogyan Sorosról beszélnek: titkos terv, titkos összeesküvés, irányítás a háttérből. Ezt szó szerint átemelték az ősi zsidóellenes fantazmagóriákból. Magyarországon, az Egyesült Államokban, de még Franciaországban is Soros a megtestesülése a zsidónak, ahogy azt az antiszemiták elképzelik.

„Jól ismerem Soros Györgyöt: nem egy angyal, de húsz éve jó dolgokat csinál. Felgyorsította a demokratikus folyamatokat, amiért Magyarország, Lengyelország és Csehország sokkal tartozik neki. És ezt Orbán is pontosan tudja”, mondja Lévy.

A politikai aktivista szerint összefüggés van a Soros-ellenes kampány és a pittsburghi mészárlás között. A végrehajtásért természetesen egy ember, a gyilkos a felelős, de a mészárlás csak egy bizonyos társadalmi kontextusban lehetséges. Szerinte ezt a kontextust a Donald Trump által keltett hisztéria teremtette meg: azok a szellemek, amelyeket szabadjára engedett, és azok az eddig elnyomott szónokok, akik most úgy bújtak elő, mint dzsinnek a lámpásból. Ez ma Amerika, és ez ma Magyarország és Oroszország is.

Lévy úgy látja, hogy Magyarország központi szerepet játszik az antiszemitizmus erősödésében a Soros-ellenes kampány miatt.

„Az új antiszemitizmus három oszlopon áll: Izraelen, a Rothschild néven és a Soros néven, még ha ez a három dolog nem is fér meg egymással (Soros nem szereti Izraelt, és Izrael nem szereti Sorost). És ennek a három antiszemitizmus-mágnesnek az egyike magyar, mivel itt született és itt a leggyűlöltebb Soros.”

És hogy mit tehetnek a magyarok Orbán rendszere ellen Lévy szerint? Az író úgy gondolja, utcára kell vonulni, nem szabad félni és bajtársi kapcsolatot kell teremteni azokkal, akik a saját országunkon kívül barátai a szabadságnak. Így lehet meggátolni, hogy a diktatúra bebetonozza magát egy társadalomban.

„Emberek milliói gondolják úgy szerte a világon, hogy Orbán katasztrófát jelent Magyarország számára, Magyarország pedig Európa egyik tartóoszlopa.”

Lévy hozzáteszi: ez az út kifelé visz az Unióból, szerinte Brüsszelnek határozottan kellene ez ügyben fellépni, mert nem lehet egyszerre Putyinra és az EU-ra is szavazni.

Ugyanakkor Lévy nem félti a demokráciát, mert annak történetében egymást követik a válságok és a felemelkedések. Ezt láthattuk a 19. század végén, a Dreyfus-üggyel, volt egy a 30-as évek végén a nácizmus térhódításával, és most is egy válságot élünk meg. Folyamatos az oszcilláció a demokrácia vágya és a demokráciától való félelem, a szabadság óhajtása és a szabadság súlya alatti görnyedezés között. „Emellett persze ott vannak az elviselhetetlen gazdasági egyenlőtlenségek, amelyeket az egymást követő kormányok sem oldanak meg”, mondta.

Az eredeti cikk itt olvasható: