Ungváry Krisztián: Nem hősök, áldozatok voltak a kitörésben résztvevő magyar katonák

A történész pontról pontra szedte szét a köztévé M5-ös csatornájának műsorát, amelyben hősökként beszéltek a kitörésben résztvevő magyar katonákról. Ungváry szerint ezzel meggyalázták az áldozatokat.

Nagy vihart kavart az M5 múlt héten sugárzott Ez itt a kérdés című műsora, amelyben Trombitás Kristóf műsorvezető és vendégei a német és magyar katonák 1945-ös budapesti kitörési kísérletéről, illetve az erre az eseményre emlékező kitörés emléktúráról beszélgettek. A műsor legmeghökkentőbb eleme az volt, hogy Trombitás és beszélgetőpartnerei a kitörésben részt vett katonákat, mint Budapest, sőt egész Európa hős védőit emlegették.

A magyar SS katonák többsége megérdemli a hősi jelzőt az M5 műsora szerint – Kibic Magazin

Az Ez itt a kérdés… című műsorban kiemelték, hogy a második világháborúban harcoló legtöbb magyar SS katona hős volt, mert parancsot teljesítve védték 1945-ben a fővárost. Budapest ostromáról és a nagy botrányt kiváltott kitörés emléktúráról beszélgetett vendégeivel Trombitás Kristóf történész az “Ez itt a kérdés…” című műsorában az M5-ön, figyelt fel rá a 444.hu.

Ungváry Krisztián történész, a korszak egyik kiemelkedő kutatója azonban a 24.hu-n a napokban megjelent írásában pontról pontra cáfolta a köztévé műsorának állításait. A történész úgy látja, hogy Trombitásék „hullarablást követtek el” azzal, hogy hősnek nevezték többek között azokat a kényszersorozott magyar SS-katonákat is, akik pedig – mivel sorsukat nem ők választották – a magyarság áldozatai. 

A történész szerint a szóban forgó katonák nem Európát védték, mint ahogy azt a műsorban sugallni próbálták, hanem csak „a náci Németország agóniáját hosszabbították meg”. Ungváry ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy „olyan történészt még most is nehezen találni, aki nyíltan képes lenne kamerába mondani többes szám első személyben, hogy Budapesten Európát védték. Ez ugyanis a náci-nyilas haditudósítók színvonala, és aki ezt használja, nem teheti véletlenül.”

„Budapest ostroma alatt már működött egy antifasiszta kormány is Debrecenben, aminek semmivel sem volt kevesebb legitimitása, mint a nyilasoknak. A főváros ostromának idején az európai kontinens jelentős részén már nem a nácik voltak az urak. Nyugaton a front a Rajnánál húzódott. Ebből adódóan Budapesten nem Európát, hanem csakis a náci birodalom még megmaradt részeit lehetett védeni” – írja Ungváry.

TEV: Méltatlan a köztelevízió szerecsenmosdatása

A Tett és Védelem Alapítvány szerint a Budapestet pusztulásra ítélő SS haderők semmilyen katonai teljesítményét a magyar társadalmi emlékezet számára nem szabad példaként állítani. A szervezet a műsorral kapcsolatban megjegyzi: „döbbenettel és értetlenkedéssel értesült arról, hogy a magyar állami televízió egyik műsorában arra tettek kísérletet, hogy hősként emlékezzenek a fővárost pusztulásra ítélő SS haderők követőire”. 

„A magyar történelem dicstelen epizódja a Budapest földig rombolását eredményező hitleri parancs, mely értelmében az utolsó emberéletig tartani kell a várost az akkor már nyilvánvalóan elveszett háború értelmetlen elhúzódását okozva. A műsorban becstelen módon a „hősők”-nek tekintett SS-katonák hamis látszata teljesen ignorálta az ostrom alatt elszenvedett magyar honfitársaink szenvedéseit és emberek ezreinek halálát” – teszik hozzá.

A TEV emlékeztet arra a tényre, hogy „az adást készítő televíziós csatorna főszerkesztője az a Siklósi Beatrix, akinek egykori antiszemita kirohanásait 2014-ben még Erdő Péter Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke, Magyarország prímása is elítélte, az M5 csatorna élére történő kinevezését alkalmatlansága okán a TEV is kifogásolta”.

A szervezet álláspontja szerint, „az emlékezésnek van helye, aminek leginkább húszezer ember szörnyű haláláról és a tömeggyilkos náci rezsim által a magyarok közösségének szenvedéseit okozó háború elítéléséről kell szólnia”.

A történész szerint az is problémás gondolatmenet, hogy a magyarok a szovjet hadsereg bűneinek  áldozatai voltak, a szovjetek ugyanis mindenhol, mindenkivel ugyanazokat bűnöket követték el, és nem kimondottan a magyarokat akarták büntetni. Ellentétben a nácikkal, akik viszont a zsidóság teljes egészének elpusztítására törekedtek, míg mondjuk más népekkel szemben nem léptek fel hasonló módon.

Ungváry cikkéből kiderül, hogy a kitörés magyar szereplőire már csak azért sem lehetne a Budapest hős védői címkét ragasztani, mert „a magyar harcolók többsége ekkor már éppenséggel nem a védők, hanem a támadók oldalán volt aktív”. A kitörési kísérletben mindössze néhány száz magyar katona vett részt, míg a szovjetek oldalán ugyanakkor már ezernél is több magyar katona harcolt.

Horogkeresztes zászlóval vonultak német neonácik a budai hegyekben – Kibic Magazin

A „becsület napján” több országból is érkeztek neonáci csoportok Budapestre, hogy a német és magyar katonák 1945-ös kitörésére emlékezzenek. Zsidó szervezetek pedig az ellen tiltakoztak, hogy a neonácik mindezt zavartalanul megtehetik. Több mint húszezer magyar és német katona halt meg 1945. február 11-én, amikor megpróbáltak kitörni a Vörös Hadsereg ostromából.

A kitörésre megemlékezni kívánó teljesítménytúra a történész szerint azért lehet veszélyes, mert az esemény szervezői hazugságokat terjesztenek. „Honlapjukon is úgy állítják be, mintha a kitörést Hitler parancsára hajtották volna végre, holott ennek ellenkezője igaz. Hitler megtiltotta” – magyarázza Ungváry, aki szerint a műsor egyik célja kimondottan a a neonáci megemlékezések szalonképessé tétele volt.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp