Jó-e, ha egy ember kap hatalmat? Mi a feladata a zsidó közösségnek a hatalommal? Többek között erre a kérdésre kereste a választ Köves Slomó új, A zsidók és a politika című előadás sorozatának első részében. Az eseményt komoly médiaérdeklődés kísérte a könnyen adódó aktuálpolitikai párhuzamok miatt.
Mit mond a Tóra a hatalom összpontosításáról? Legyen király, vagy ne legyen király? Köves Slomó szerint a Tórában a királyság nem egyértelműen pozitív intézmény, mivel előfordulhat, a király nem vezeti majd a népet, hanem uralkodik rajta. A rabbi erre hozta fel példának az előadáson Sámuel történetét, írja a zsido.com
– Van olyan király, aki a népet a törvények útján vezeti, de van olyan is, aki maga csinálja a törvényt, teljhatalmat gyakorol. Az előbbi királyság pozitív, az utóbbi negatív.
Köves Slomó azt a kérdést is feltette, hogy mi adja a legitimitását a királyságnak. – A nép hatalmazza fel vagy az Isten választja ki a királyt? A Tóra azt mondja, valahogy e kettő keverékéről van szó. Mózest kiválasztja az Isten, de aztán odamegy a zsidókhoz, mert a népet is meg kell győznie, hogy kövessék őt – vagyis még Mózesnek is szüksége volt egyfajta, az emberektől származó legitimációra.
Köves Slomó azt a dilemmát is felvetette, hogy vajon mi a vezető feladata: ha a nép választottja, akkor azt kell csinálnia, amit a nép akar? Vagy: akár a nép akaratával szemben is fölléphet? – Mózesnél is azt láttuk, hogy a legtöbbször nem az történt, amit a nép szeretett volna. Mózes olyan dolgokat is csinált, amivel felbosszantotta az embereket. Ha Isten kiválasztottja a vezető, akkor van egy missziója, akkor abba az irányba kell mennie, még ha a nép ezt nem is akarja. De ha a király a nép választottja, akkor semmilyen legitimációja nincs arra, hogy mást tegyen, mint amit a nép akar – mondta Köves.
A rabbi felvetette azt a kérdést is, hogy miért akartak az emberek királyt, illetve miért van szükségük erőskezű, tekintélyelvű vezetőre?
Köves rabbi szerint azért, mert úgy gondolták, hogy egységbe formálja a népet, mert folytonosságot és kiszámíthatóságot biztosít, ami jó a gazdaságnak, illetve ha a hatalom egy kézben összpontosul, akkor nincsenek olyan belső konfliktusok, amelyek valamely döntést ellehetetlenítenék. Azonban felhívta a figyelmet arra a veszélyre is, hogy ha a király kezében túl sok hatalom összpontosul, ezek az előnyök csak akkor érvényesülnek, ha a király őszinte, jóindulatú, alázatos, a kritikákra nyitott személyiség. De ha a hatalom olyan ember kezébe kerül, akinek nincsenek meg ezek az erényei, akkor a hatalomkoncentráció a lehető legrosszabbat hozhatja magával.
A teljes cikk itt olvasható:
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
