A Brexit közeledtével a brit zsidók Németországban keresnek menedéket

Gyermekeik jövőjét féltik és aggódnak a jelenlegi instabilitás miatt, amelyet az EU-ból való kilépés okoz. A zsidó közösség egyre inkább megbékél a holokauszt keserű emlékével és német útlevélért folyamodik.

Simon Wallfisch Londonban nőtt fel egy holokauszt túlélő unokájaként, aki megesküdött arra, hogy sosem tér vissza abba az országba, amely meggyilkolta a szüleit és másik 6 millió zsidót.

De több mint 70 évvel a holokauszt után a Wallfisch család és még több ezer másik brit zsidó német állampolgárságért folyamodik, amelyet megvontak az őseiktől a Harmadik Birodalom idején a nácik.

„Ez a borzalom, amit Brexitnek hívnak, arra késztetett, hogy valahogy bebiztosítsam a saját és a családom jövőjét”, mondta a 36 éves Wallfisch, aki egyébként elismert énekes és csellista. A férfi tavaly októberben kapta meg a német útlevelét. „Ahhoz, hogy európai maradhassak, európai állampolgár lettem”, tette hozzá.

Azok a britek ugyanis, akik kettős állampolgárok, továbbra is szabadon költözhetnek Európában és szabadon vállalhatnak munkát is.

Számos más országból bevándorló brit állampolgár igényelt  más EU országban állampolgárságot hasonló okokból. A zsidók azonban a legtöbb esetben Németországból menekültek ide, és ehhez a mostani döntéshez felül kell vizsgálniuk az országról alkotott eddigi vélekedéseiket.

Wallfisch nagyanyja, Anita Lasker-Wallfisch 18 éves volt, amikor 1943 decemberében Auschwitzba deportálták, ahol több mint 1 millió zsidót öltek meg.

Ő túlélte, mert a tábor női zenekarának tagja volt. Csellista volt, és klasszikus zenét kellett játszania, mialatt a többi zsidót a gázkamrákba terelték.

1944 novemberében Bergen-Belsenbe szállították, és itt szabadult fel 1945-ben. Lasker-Wallfisch 1946-ban emigrált Nagy-Britanniába, megházasodott és két gyereke született. Híres csellistaként beutazta az egész világot, de évtizedekbe telt, amíg legyőzte magában az undort, amelyet Németországgal szemben érzett, és a 90-es években újra német földre lépett.

A 93 éves nő az utóbbi években rendszeresen látogat Németországba, és a német gyerekeket tanítja a holokausztról.

A holokauszt emléknapján először lépett fel Lasker-Wallfisch az unokájával, Simonnal és a lányával Maya Jacobs-szal, a berlini Zsidó Múzeumban a családjukra emlékezve. Zenét játszottak a család más tagjaival, és régi leveleket olvastak fel, így emlékezve a túlélőkre és azokra, akik megsemmisültek a Soa idején.

A Wallfisch család

A show előtt együtt adtak interjút, amelyben a fiatalabbak arról beszéltek, miért döntöttek úgy, hogy felveszik a német állampolgárságot.

„Nem lehetünk a múlt áldozatai. Reménykednünk kell a változásban”, mondta 60 éves Maya Jacobs, aki pszichoterapeutaként dolgozik Londonban, és aki Simon nagynénje. Ő egyelőre még csak várja a döntést az állampolgárságról.

Ő egyike annak a 3380 kérvényezőnek, akik jelentkeztek a londoni német nagykövetségen a Brexit-szavazás óta. Korábban évente 20-an adták be a követségnél az igényüket. A német alkotmány 116-os törvénycikkelye lehetővé teszi, hogy állampolgárságot kapjanak azoknak az embereknek a leszármazottai, akik 1933 és 1945 között menekültek el az országból.

De más, érzelmi oka is van annak, hogy Jacobs Lasker-Wallfisch kérvényezte az állampolgárságot.

„Valahogy másképp érzem magam itt Berlinben, ilyet korábban nem tapasztaltam. De végülis ez érthető, hiszen valójában én is német vagyok.”

De Anita Lasker-Wallfisch, aki végig élte a holokauszt borzalmait, továbbra is szkeptikus.

„A zsidók sosem érezhetik magukat biztonságban”, mondta a lányának és az unokájának. „Én német állampolgár voltam, és ez nem jelentett semmit.”

Az eredeti cikk itt olvasható:

As Brexit looms, UK Jews seek sanctuary in Germany

Simon Wallfisch grew up in London as the grandson of an Auschwitz survivor who swore to never return to the country that murdered her parents and 6 million other Jews. But more than 70 years after the Holocaust, Brexit has prompted Wallfisch and thousands of other Jews in Britain to apply for German citizenship, which was stripped from their ancestors by the Nazis during the Third Reich.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp