Antiszemita volt-e Füst Milán?

Gerő András szerint antiszemita volt a zsidó származású Füst Milán író, aki csak baloldalisága miatt maradhatott egy zsidó szervezet páholyának névadója. Schein Gábornak és a Mazsike elnökségének minderről azonban egészen más véleménye van.

Gerő András történész a múlt héten írt cikket az Azonnali portálon, amelyben azt nehezményezi, hogy miért viseli a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) páholya Füst Milán író nevét, amikor Füst zsidó származása ellenére antiszemita volt. Gerő ez utóbbi állítását Schein Gábor Füst Milánról írt könyvére alapozza, szerinte ugyanis ebben Schein arra a következtetésre jut, hogy Füst mindvégig le akarta választani magát a „zsidóról”, és az antiszemita sztereotípiák a kezdetektől erősen jelen voltak az író 1905-1944 közötti naplóbejegyzéseiben. 

Füst Milán

Ezekre Gerő példákat is hoz Füst naplójából:

  • „Weisz Mór illatszer: ez a név büdösséget áraszt.” 
  • „Vasúti utazásaim közben ismét erős antiszemitikus érzés lett rajtam úr.” „A sok kérdezés és tanúlni akarás zsidós, merész és modortalan dolog.”
  • „Chajim Block könyvét olvasom Bál-Sémről és a többi chassidról. Azzal a szándékkal vettem kezembe, hogy egy kis kapcsolatot keressek a zsidósággal. És szégyenletes – le kell húnynom a szemem ezek alsórendűsége miatt. Agyafurtak, negédesek, affektáltak és hazugok. Csaló népség és mélységesen ostoba is… Hazug élet és hazug elmék, – ezek közé nem akarok tartozni.”
  • „Meg kell tehát szűnnetek, valószínűleg. Sok nép pusztúlt el a világon, nemcsak ti. (…) De ma azt mondom, ilyen szenvedések árán kár megőrizni ezt a hibrid karaktert s a különállás által állandó célpontúl kinálkozni az emberi állatiasságnak.”

Gerő szerint így egyértelműen kijelenthető, hogy „Füst Milán, a jeles zsidó származású baloldali magyar író antiszemita volt. Antiszemitizmusa nem pillanatnyi rosszkedv eredménye, hanem világképének szerves tartozéka volt.”

A történész azt is tudni véli, hogy ezek után miért ragaszkodik a Mazsike a Füst Milán Páholy elnevezéshez. Gerő szerint erre csakis az lehet a magyarázat, hogy „Füst Milán jeles zsidó származású, baloldali elkötelezettségű magyar író volt, ezért tehát kóser”. Pedig „sem a baloldaliság, sem a zsidó származás nem garancia a zsidóellenességgel szemben. Egy zsidó szervezet pedig nem emelhet piedesztálra egy virtigli antiszemitát”.

Gerő András írására a hvg.hu-n válaszolt Schein Gábor író, irodalomtörténész, aki ugyan egyetért Gerővel abban, hogy a 20. században az antiszemitizmusnak kialakultak jobb- és baloldali változatai is, amelyek egyaránt elutasítandók. Mint ahogy azt az állítást is igaznak tartja, hogy olyanok is vallhatnak antiszemita nézeteket, akiket a társadalom zsidónak tekint.

Schein szerint azonban egyrészt a 20. századi magyar társadalomban bárki lehetett „zsidó”, másrészt pedig az antiszemitizmus a nyilvános kommunikációban jön létre, és ott hat. Sokszor a politikai ágendák fontos vagy éppen alapvető részeként. Füst Milán Gerő által is idézett naplóbejegyzései viszont nem a nyilvánosság számára íródtak, és Füstnek egyetlen olyan, a nyilvánosságnak szánt alkotása sincs, amelyben bármilyen nyoma lenne az antiszemitizmusnak.

Füst Milán

„Emiatt abszurd Füst Milánt antiszemitának bélyegezni, és azt állítani, hogy ez világszemléletének szerves tartozéka volt” – írja Schein Gábor, aki azt is megjegyzi, hogy ugyan nem szép és nem vidám olvasmányok a fentebb idézett szövegrészek, viszont annál jellemzőbbek a korban az asszimilált polgári környezetben élőkre. Füst ezért is inkább a „társadalmi kommunikációban negatív sztereotípiák szerint megképzett „zsidóról” igyekezett leválasztani magát”.

Schein nem csak abban nem ért egyet Gerővel, hogy Füst Milán zsidóellenes lett volna, de az író baloldaliságát is vitatja. Az irodalomtörténész szerint ugyanis Füst majd 60 éves életművének csupán csekély hányadát lehet politikai szempontból értelmezni, amúgy jobbára apolitikus szerző volt.

„Gerő András cikke szerény, ámde hűséges hozzájárulás a kormánypárt új meséjéhez, amely arról szól, hogy az antiszemitizmus pusztító veszélye ma balról fenyeget, míg a Fidesz a migráció elleni küzdelemben, ha nem is szövetségese a zsidóságnak, de biztonságának garanciája” – írja Schein arról, hogy szerinte mi motiválhatta Gerő Andrást cikke megírásához.

Hasonlóan látja a helyzetet a Mazsike elnöksége is a Kibic Magazin számára eljuttatott közleményében. Mint írják: „Egyesületünk elnöksége megdöbbenéssel és értetlenséggel áll az előtt a Gerő András történész gerjesztette média kampány előtt, amely semmi mást nem szolgál, mint a harminc éve sikeresen működő zsidó civil szervezet lejáratását.”

Füst Milán a mi örökségünk – Kibic Magazin

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Elnökségének közleménye Egyesületünk elnöksége megdöbbenéssel és értetlenséggel áll az előtt a Gerő András történész gerjesztette média kampány előtt, amely semmi mást nem szolgál, mint a harminc éve sikeresen működő zsidó civil szervezet lejáratását. Az indokot Füst Milán kiváló író 1999-ben nyilvánosságra került titkos naplója szolgáltatta.

A közleményben arra is kitérnek, hogy „a Füst Milán Páholyt Benedek István Gábor kezdeményezésére közel húsz éve kétszáz vezető értelmiségi – közöttük Gerő András – hozta létre”. Majd magát Gerőt idézik, ahogy annak idején a páholyról nyilatkozott: “Szellemi alkotó energiákban a magyarországi zsidóság története soha nem volt szegény” – vezette be Gerő András történész a Mazsihisz és a Dohány utcai zsinagóga égisze alatt létrehozott Füst Milán szellemi páholy céljait. A páholy egyfajta fórumot kíván jelenteni az író nevével is fémjelzett zsidó identitáskeresés aktuális törekvései számára. (Hetek 2000/12. sz.)

„A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület éppen a fenti célokkal azonosulva vállalta, hogy több évi kihagyás után ismét életre hívja a Füst Milán Páholyt. Ennek immár egy éve. Gerő András valamiért most látta elérzettnek az időt, hogy Egyesületünket, Füst Milánra hivatkozva, az antiszemitizmus pártolásával és baloldali elkötelezettséggel vádolja” – írják.

„Három évtizedes működésünk során soha, semmilyen formában nem tettünk különbséget tagjaink és szimpatizánsaink között sem világnézetük, sem politikai elkötelezettségük, vallásosságuk vagy éppen származásuk alapján, és nem is fogunk. Ezért visszautasítunk minden erre irányuló kísérletet, és folytatjuk munkánkat a zsidó közösség az egész magyar nemzetet gazdagító zsidó örökség ápolása érdekében” – zárja közleményét a Mazsike elnöksége.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp