Zsidó-keresztény imaóra volt Budapesten

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Zsidók és keresztények az élet sok területén tudják ugyanazt képviselni, mondta az eseményen Erdő Péter bíboros. Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija kiemelte, hogy Isten képmását kell egymásban látnunk.


Erdő Péter arról beszélt: a zsidóknak és a keresztényeknek küldetésük van, amelyet ugyanattól kaptak: “a történelem urától. Ha pedig így van, akkor az élet nagyon sok területén tudjuk ugyanazt képviselni és közvetíteni a saját fáradozásainkkal is, Isten szeretetét” – mondta.

A bíboros arról is beszélt: idén a zsidó-keresztény imanap egybeesik a holokauszt emléknapjával, így különösen fontos az emlékezés, hiszen “a rasszizmus és az embertelenség idejéből vannak közös emlékeink”.

Erdő Péter (Fotó: MTI)

Frölich Róbert kiemelte: Isten az embert saját képmására teremtette, így amikor egymásra nézünk, Isten képmását kell látnunk.

A főrabbi úgy fogalmazott: “Isten nem a magasból néz le ránk, mint egy tudós a kísérletére, hanem itt van bennünk, valamennyiünkben: az ő arca a mi arcunk, az ő lelke a mi lelkünk, az ő szíve a mi szívünk.”

A tízparancsolatot magyarázva rámutatott: ez a tíz rövid, lényegre törő ige egyszerű, és mégis, egymásba fűzve a szöveg “megismételhetetlen és felülmúlhatatlan”, “az emberiség alapkódexe”.

“A mindenség ura, aki lát és terelget minket”, nemcsak azt várja el, hogy őt tiszteljük és szeressük, hanem azt is, hogy egymással tisztelettel, szeretettel és megértéssel bánjunk. “A két kőtábla itt fonódik össze eggyé, és itt lesz örök erejű” – mondta.

Frölich Róbert (Fotó: MTI)

Isten a tízparancsolaton keresztül arra tanít, “hogy egyek vagyunk, egyként hordozzuk képmását, és ahogy őt szeretjük, úgy kellene szeretnünk egymást is” – hangoztatta Frölich Róbert.

Erdő Péter elmondta: a hetvenes években egyszer együtt ebédelt édesanyja barátnőjével, aki – péntek lévén – mindenképp húsmentes ételt keresett az étlapon. Erdő Péter megjegyezte neki: a II. vatikáni zsinat óta az egyház megengedi híveinek, hogy böjti időn kívül a hústilalmat imádsággal vagy más jó cselekedettel helyettesítsék. Ő azonban ragaszkodott a régi formához. Ennek okát is elmesélte a bíborosnak: 16 éves volt, amikor 1944-ben édesanyjával együtt elvitték Auschwitzba, pedig akkor már katolikusok voltak. Édesanyja ott halt meg a birkenaui lágerban, ő azonban túlélte.

Felidézte: amikor közeledtek a szovjetek, a németek kiürítették a tábort, de indulás előtt kinyitották a raktárakat, és gulyást főztek a sok kiéhezett embernek. Aznap éppen péntek volt, és akkor a fiatal lány azt mondta magában: “ha a Mindenható eddig megmentette az életemet, annyival csak tartozom neki, hogy ma nem fogok húst enni”. A többiek, akik a hosszú éhezés után ettek a zsíros ételből, majdnem mind meghaltak. Ezért tartotta meg a lány hálából, haláláig jó katolikusként, a pénteki hústilalmat – tette hozzá Erdő Péter.

Frölich Róbert és Erdő Péter (Fotó: MTI)

A szertartáson imát mondtak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tagegyházainak vezetői.
Az ökumenikus imahetet 1908-ban rendezték meg először az egyesült államokbeli Graymoorban. A ma már világszerte megtartott rendezvényhez két évtizede csatlakozott a MEÖT, mára pedig az ország szinte minden településén megszervezik.

Az imahetet lezáró zsidó-keresztény imaórát 2012 óta szervezi a Keresztény-Zsidó Társaság és az Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp