Vasárnap óta újra lehet látogatni a felújított szabadkai zsinagógát, amelyet korábban a pusztulás veszélye fenyegetett.
A Travelo szerint szabadkai zsinagógát 1996 és 2000 között a világ száz leginkább veszélyben forgó műemléke egyikeként tartotta számon a World Monuments Watch, az Europa Nostra pedig 2014-ben a kontinens hét leginkább veszélyben lévő építészeti remekműve közé választotta. Ami nem csoda, hiszen az 1970-es években bedőlt a zsinagóga egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt.
(Fotó: MTI/Molnár Edvárd)
Azóta viszont szerb, uniós és magyar állami támogatással megvalósult a rekonstrukció. Ezt követően pedig vasárnap óta újra látogatható Európa második legnagyobb zsinagógája (a Dohány utcai után). A felújított épületet pedig már tavaly márciusban átadta Orbán Viktor miniszterelnök a szerb államfővel együtt.
A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagógát Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte, az üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek. Az épületet 1902 szeptemberében, a zsidó nagyünnepek alkalmával avatták fel. Ekkor Szabadkán mintegy 3400 zsidó élt, a második világháború idején az akkor már 6000 főt számláló zsidóság többsége az auschwitzi koncentrációs táborba került, ahonnan kevesen tértek vissza. Ma már csupán 250-en élnek Szabadkán.
