Szakály szerint nem antiszemitizmus kiemelni a Rákosi korszak vezetőinek származását

A numerus clausus pedig nem is a zsidók ellen irányult, ezért nem tekinthető a zsidótörvények előfutárának, állítja a Veritas igazgatója egy friss interjúban.

Nem tartja antiszemitizmusnak a Veritas Intézet igazgatója, hogyha rámutat arra, hogy az államvédelmi hatóság vezetőinek többsége zsidó származású volt. Illetve kiemelte azt is, hogy a Rákosi-rendszer meghatározó politikai vezetői ugyancsak zsidók voltak. Erről egy friss interjúban beszélt Szakály, amelyet a Magyar Hírlapnak adott.

A beszélgetés apropója az volt, hogy Nagy Imre szobrát eltávolították a Kossuth térről, és a Jászai Mari térre helyezik át. A kormányzat alá tartozó intézet főigazgatója megvédte a döntést mondván „Nagy Imre nem keveset tett azért, hogy a Rákosi-rendszer létrejöjjön és működjön”, és valójában a forradalmat sem ő vezette, csak sodródott az eseményekkel.

A főigazgató ismét kifejtette a véleményét a numerus claususról is, amely körül szerinte sok a félreértés.

A numerus clausus törvény

Szakály elmondta, az 1920-as törvény abban az értelemben korlátozta a felsőoktatásba bekerülők számát, hogy az megfeleljen minden magyarországi nemzetiség és népfaj lakossági arányának. A főigazgató hozzáteszi ehhez, hogy a jogszabályban nem is szerepelt a zsidó szó.

Ugyan ezek a tények igazak, ám ahogy arra sokan rámutattak, az akkori egyetemi felvételi arányok között ez a törvény értelemszerűen a zsidó származásúak magas számának korlátozására, és a nem-zsidó, keresztény magyar hallgatók arányának emelésére irányult a versenyszakokon. Itt ugyanis a lakosság 6% kitévő zsidók aránya 30% volt. Így az intézkedés számottevő korlátozást jelentett a számukra. A törvényt ugyan 1928-ban eltörölték, de a gyakorlat sok helyen tovább élt ezután is.

Szakály továbbá érdemként emeli ki, hogy a jogszabály nem is vonatkozott valamennyi egyetemre és karra. Holott tudvalévő, hogy épp emiatt célozta elsősorban a zsidó hallgatókat, akiknek az aránya épp azokon a nagy presztízsű egyetemeken volt magasabb (30%), amelyekre a törvény vonatkozott. Az országos átlag 10% körüli volt.

Szakály az interjúban hamis dolgokat is állít a numerus claususszal kapcsolatban, amikor azt nyilatkozza, hogy az csak izraelita hitűekre vonatkozott, azokra nem, akik kikeresztelkedtek.

A Wikipédia kiemeli: „fontos változás, hogy a törvény a zsidóságot vallási közösség helyett nemzetiségként definiálta, annak érdekében, hogy kikeresztelkedéssel ne lehessen kikerülni a korlátozást.”

 

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp