Közösségi adakozásból lett új imaszoba hanuka alkalmából Halason

A vidéki városok átlagától eltérő aktív zsidó élet folyik Kiskunhalason. A helyi zsidó közösség tagjai adták össze a pénzt az új szobára, és maguk szerezték be a kellékeket!

Hármas ünnep volt Kiskunhalason múlt péntek este. Az új imaszoba és tóraavatás mellett szombat-fogadásra és a hatodik hanukagyertya meggyújtására is sor került.

Raáb András, a kiskunhalasi zsidó hitközség elnök a Kibic megkeresésére elmondta, azért volt szükség az új imateremre, mert a nagy zsinagógát télen nem fűtik, itt viszont melegben tudnak imádkozni a hívek. Halason minden péntek este 20-30 fő gyűlik össze a zsinagógában, a mostani eseményen 40-en voltak.

Fotó: Juhász D. Géza / halasinfo.hu

Az imaszoba korábban a rabbi könyvtárszobája volt, állt benne egy tóraszekrény is, amelyben azonban már csak könyvek voltak. A hívek ötlete volt, hogy jó lenne visszaállítani a háború előtti állapotokat és újra az eredeti funkciójában használni a helyiséget. A tóraszekrényen nem volt függöny, a tóra előtti takaró is hiányzott.

A szoba helyreállítását és a szükséges kellékek beszerzését a hívek finanszírozták, közel 100 ezer forintot gyűjtöttek össze adományokból erre a célra. Ezen kívül barchesztakarókat, pohár alátéteket, asztalterítőt készítettek illetve szereztek be, valamint egy előimádkozó asztalt is hoztak ide.

Raáb András elmondta, hogy a városban tudomásuk szerint 22-23 olyan ember él, aki anyai ágon zsidó származású, de sok olyan hívük van, akik vegyes házasságból származnak, apai ágon zsidók, és fontos nekik a zsidósághoz való kötődés. „60-70 aktív hitközségi tagunk van, akik nem csak az idős korosztályból kerülnek ki”, mondja. „A legfiatalabb kiskunhalasi zsidó kéthónapos, a legidősebb 93 éves”, teszi hozzá a hitközség elnöke.

Fotó: Juhász D. Géza / halasinfo.hu

A városban elmondása szerint a vidéki városok átlagától eltérő aktív zsidó élet folyik. Minden nyáron zsidó gyerektábort szerveznek, ahol 40-50 gyereket fogadnak az ország minden pontjáról, ezen kívül idén rendezték meg a 14-dik Vidéki Zsidó Nyári Fesztivált, amelyen számos nem zsidó érdeklődő is részt vett. Nagy hangsúlyt fektetnek a zsidó-keresztény párbeszédre.

„A hitközségen minden ünnepet megtartunk, és általában a vacsorával egybekötött eseményekre jönnek el a legtöbben. Van, hogy ötvenen is összegyűlünk”, meséli Raáb András, aki azt is hozzáteszi, több fejlesztési tervük is van a jövőre nézve. Szeretnék folytatni a zsinagóga felújítását, bővíteni a vendégházat és korszerűsíteni kellene a kóser konyhájukat is.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp