Következik: 

Tévét 9, 5779 · 2018. december 17, hétfő

Ha majdnem mindent tudni akarsz a hanukáról, de csak 5 perced van

Gyorstalpaló bevezető a hanukai hagyományokba. Honnan ered a gyertyagyújtás, mi köze az ünnepnek a fényhez, és miért lettek olyanok a haunkai gyertyatartók amilyenek?


Áldott vagy Te, Örökkévaló, Istenünk, a Világ Királya, aki megszentelt bennünket parancsolataival és megparancsolta a hanukaláng gyújtását – ez az ünnepi gyertyagyújtás első áldása, és most megnézzük, tulajdonképpen mit is jelent.

  1. Amikor az első ember észrevette, hogy a napok egyre rövidebbé válnak, ahogy a tél közeledik, még nem tudhatta, hogy ez a természet rendje, ezért kétségbeesett: Jaj nekem, a világ napról napra sötétebbé válik a bűneim miatt és visszafordul a sötétség és káosz állapotába. És ez az Egek ítélete felettem, ahogy az írva van: porból vétettél és porrá leszel… Ezek után nyolc napon keresztül imádkozott és böjtölt…” – írja a Talmud egyik története (Talmud Bábeli, Nezikim, Avoda Zara 8a).

Aztán arról is beszámol a szöveg, hogy a kilencedik napon megnyugodott valamelyest az első ember, mert megkezdődött a változás, a téli napforduló után a fény fokozatosan visszatért.


A folytatásban azt olvashatjuk, hogy a következő évben előre tudta már, mi fog történni, ezért, a biztonság kedvéért, nyolc napon keresztül böjtölt majd a kilencedik naptól fogva nyolc napig ünnepet ült és áldozatokat mutatott be. A Talmud azzal fejezi be a történetet, hogy az első ember így vezette be az Örökkévaló szolgálatára az ünnepet az életébe.

A történet kapcsolata a hanukával eléggé egyértelmű, a nyolc nap, a növekvő sötétség – a tél legsötétebb időszakára eső ünnepről lévén szó – egyaránt összeköti őket. A fény pedig az egyetlen eszköz, amely képes elűzni a hideget, a félelmeket, a bizonytalanságot és sötétséget.

Hogy pontosan milyen fajta lángot, mikor és mennyit használunk, az már a későbbiekben alakult ki.

  1. I. e.163-ban, egy évvel Jeruzsálem felszabadítása, a Szentély visszafoglalása és újraavatása után törvénybe iktatták az esemény emlékének megünneplését, amely a hanuka elnevezést kapta.

Kiszlév hónap 25. napján kivilágították Jeruzsálemet és örömünnepet ültek. Innen ered a hagyomány szerint az elnevezés: HANU-CHA „megpihentek 25-én”, ugyanis a hanu a megpihenni ige megfelelő alakja, a káf és a hé, az utolsó két betű számértéke pedig 25 (mindez arra is bizonyíték, hogy bár a város és a Szentély felszabadult, de a harcoknak még koránt sem volt vége, csak megpihentek).

Simon, Matitjáhu egyetlen túlélő fia alapította meg a Hasmoneus Dinasztiát és az ő idejében keletkezett az „Al HaNiszim (A csodákról)” kezdetű ima, amely a hanukai liturgia szerves részévé vált, beleillesztjük a naponta háromszor elmondott Ámidába (más néven a 18 Áldás), amelyben a közösségért és magunkért kérünk isteni segítséget, majd hálás szívvel megköszönjük.

  1. Ahanukáról szóló talmudi történet mindenki számára ismert: egy kis olajos korsó nyolc napig tartott ki, amíg sikerült elég olajat előállítani a Szentély megtisztításához.

Ennek emlékét idézi a hanukai lámpás meggyújtása.

Az eredeti hanukai lámpás nem sokban különbözött a mediterrán területeken más népek által is használt világítóeszközöktől. Agyagból készített tárgy, kicsit a mesebeli Aladdin lámpájára emlékeztet, két nyílással, az egyik az olaj, a másik a kanóc számára. (A jeruzsálemi Izrael Múzeumban megtekinthető az i. e. 4. századra datált kicsi agyag olajlámpás, mely a hét ágú menóra mintájával díszített, valószínűleg későbbi hanukiáknak szolgálhatott mintaként. Az ebből az időszakból feltárt lámpásokat a leírásaikkal együtt a https://menorah-bible.jimdo.com/english/ancient-menorahs/4th-century/ webcímen lehet megtekinteni.)

  1. Az i. sz. 3. század elején szerkesztett Misna (A Talmud tulajdonképpeni „első része”) az a szöveg, amelyik valamilyen szinten már foglalkozik a hanukai lámpa kérdésével, (Nezikim, Bava Kama fejezetében 6:6., de csak annak a megállapítása érdekli ezzel kapcsolatban, ki köteles a tűzkárt megtéríteni, ha az utcára kihelyezett lámpás tüzet okoz).

A Talmud már részletes leírást ad a Sábát Traktátusban (21) ahanuka-mécses meggyújtásának szabályairól. Többek között arról, hogy mennyi lángnak kell égnie az ünnep alatt. A legegyszerűbb módja a micva (a vallási előírás) teljesítésének, ha a család minden este meggyújt egy-egy lángot az ünnep nyolc napján, vagyis összesen 8-at. Az első században valószínűleg ezt a hagyományt követhették. A legmagasabb szint az, amikor minden mécsest gyújtócsaládtag a hanuka minden napján gyújt, a rendkívül tekintélyes korai rabbi, Hillel tanítása szerint minden nap eggyel több lángot, személyenként összesen 45-öt.

Menórával díszített olajlámpások az i. e. 4. századból

A vita Hillel és Sammai iskolája között örök, nem mindenki tartja magát Hillel szokásaihoz, ami érthető, ha visszagondolunk a cikkem elején mesélt történetre az első emberrel kapcsolatosan.

Ami nem kétséges, hogy a gyertya- vagy mécsestartó formája a vallástörvényhez kellett, hogy igazodjon, ezért nyolcágú lett.

  1. A zsidó jog előírja, hogy az ünnepi lángot tilos más célra felhasználni, ezért a mécsestartók mellé még egy kis mécsest is tettek, erről gyújtva a lángokat, és amíg kitartott, lehetett más célra is használni a lángját. Ez a hagyomány alakult ki a gyertyás hanukiákkal kapcsolatban is, plusz egy gyertya „szolgálja ki” a többit. Ezt hívjuk samesznek. A szolgagyertya helyét később beleépítették a menórába, de míg a másik nyolc egy szintben kell, hogy legyen, addig a szolgagyertyának általában magasabban van a helye.

Egyhanukia lehet bármilyen formájú, lehet házi készítésű, vagy éppen vásárolt, lehet egyszerű vagy díszített, egysoros vagy kör alakú. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban megtekinthető hanukiákat ajánlom mindenkinek.

Modern hanukia az Eight Days Design-tól

Amíg megtartjuk a szabályokat, hogy tehát a gyertyának vagy az olajnak legalább harminc percig kell égnie, a nyolc ünnepi lángnak egy magasságban kell lennie, a szolgagyertyának feltűnően megkülönböztethetőnek kell lennie a többitől, és nem felejtjük el az áldásokat elmondani, csak egyetlen további feladatunk marad.Hanuka hátralévő napjaiban jó érezni magunkat.

Haghanuka számeáh mindannyiunknak!

A szerző: Kántor Anita, az Abraham Geiger Kollege rabbiszakos hallgatója.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp
Kibic

FREE
VIEW