Következik: 

Tévét 9, 5779 · 2018. december 17, hétfő

Köves Slomó: A célokat helyezzük fókuszba, ne a saját önimádó képünket

Számomra nem az a kérdés, hogy az EMIH közel áll-e a kormányzathoz, hanem hogy melyek azok a konkrét, értékalapú ügyek, amelyekben a mindenkori hatalommal, jelen esetben Orbán Viktor kormányával egy egyházi szervezet számára kötelesség együttműködni, mondja Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija. – A zsido.com interjúját ajánljuk.
Mi indokolja, hogy épp egy magyar szervezet kezdeményezze az antiszemitizmust monitorozó uniós szervezet létrehozását?

– A legfőbb oka az, hogy Európában Magyarország az egyetlen ország, ahol az elmúlt hat évben megszakítás nélkül, egységes módszertan mentén, havi rendszerességgel készült nyilvános jelentés az antiszemita indíttatású gyűlöletcselekményekről, és ahol hasonló módon évente készülnek kutatások az antiszemita attitűdök változásairól, valamint a zsidó közösség belső szerkezetéről, attitűdjeiről és percepcióiról egyaránt. Ezen tapasztalatok mentén tudott kialakulni az a „legjobb gyakorlat”, amely a törvényalkotási és kodifikációs munkában való tanácsadói részvételen és a konkrét jogvédelmi tevékenységen keresztül tényleges, európai szinten is elismert változásokat volt képes elérni a magyar társadalomban.

Köves Slomó

– Magyarul a TEV exportálni akarja saját know-how-ját?

– Mondhatjuk így is. A felállítandó uniós szervezet tevékenysége több feladatra koncentrál majd. Az egyik az uniós országok teljes médiáját figyelő folyamatos ellenőrző munka lesz. Azt a szűrést, amit eddig Magyarországon végeztünk, a leendő tagszervezetekkel közösen 28 országban fogjuk folytatni. A munka másik része a hálón fennakadt gyanús jelenségek ellenőrzése. Nyilvánvaló, hogy ha valaki például felrakja a Facebookra, hogy őt azért rúgták ki az állásából, mert zsidó származású, ezt az állítását alaposan ellenőrizni kell, mielőtt antiszemita atrocitásnak nyilvánítanánk. Ezenkívül létre kell hozni a hazánkban is fontos szerepet betöltő telefonos zöldvonalakat, és fel kell állítani az ezeken beérkező információkat rendszerező, kezelő, publikáló helyi szervezeteket az antiszemitizmussal leginkább fertőzött országokban. Az irodák feladata lesz az európai jogtérkép felrajzolása, azaz fel kell tárnunk, hogy az egyes tagállamokban milyen törvényi háttér szabályozza a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépést, illetve azt is, hogy mit mutat az egyes országokban a bírói gyakorlat. Jelenleg például a holokauszttagadás jogi megítélése eltérő az egyes államokban. Szeretnénk az unión belül egységesebbé tenni az antiszemitizmushoz kapcsolódó jogi szabályozást és jogalkalmazást. A létrejövő szervezet az egész unió területén folytat majd jogvédő tevékenységet is. A brüsszeli iroda feladatai közé tartozna a különböző oktatási programok kidolgozása és menedzselése, ami nemcsak az antiszemitizmus elleni küzdelmet szolgálná, hanem reálisan és pozitív szemlélettel mutatná be a zsidóságnak az egyes államokban, illetve egész Európában betöltött történelmi szerepét.

– Mibe fog ez kerülni?

– Számításaink szerint a rendszer felállítása és működtetése nagyjából évi 2,5-3 millió euróba kerül.

– Honnan lesz erre pénz?

– A magyar kormány vállalta, hogy jelentős összeggel támogatja a szervezet létrehozását és működtetését, de szükség lesz más tagállamok és a zsidó közösség anyagi hozzájárulására is. A tervek szerint 2019 első felében felállhatnak az országirodák, és az év második felében nyílhat meg a brüsszeli központ.

– Ismét egy olyan EMIH-projektről van tehát szó, amelyet anyagilag is támogat az Orbán-kormány. Az egyházát az elmúlt években számos bírálat érte, hogy túlságosan is szoros kapcsolatot ápol a kabinettel. Ön is így érzi?

– Messzebbről kezdem a választ. Általában két felfogás ütközik annak kapcsán, hogy egy szervezet milyen viszonyt ápoljon a mindenkori, szalonképes politikai hatalommal. Az egyik azt tekinti kiindulópontnak, hogy az adott szervezet erkölcsi integritását az határozza meg, kikkel köt szövetséget, kikkel működik együtt és kivel nem hajlandó erre. A másik iskola szerint az erkölcsi integritást éppen a cselekvés, vagyis a közélet konkrét ügyek mentén történő aktív alakítása teremti meg. Kijelölünk olyan ügyeket, amelyeket értékrendünkben fontosnak tartunk, és ezekhez keresünk szövetségeseket. Ebbe természeténél fogva beleértendő az aktuális kormányzat is. Én az utóbbi iskolának vagyok az elkötelezett híve, ezért számomra nem az a kérdés, hogy az EMIH közel áll-e a kormányzathoz, hanem az érdekel, melyek azok a konkrét, értékalapú ügyek, amelyekben a mindenkori hatalommal, jelen esetben Orbán Viktor kormányával egy egyházi szervezet számára kötelesség együttműködni.

Évi félmilliárd forintot ad a kormány az antiszemitizmus elleni küzdelemre – Kibic Magazin

A Köves Slomó rabbi által alapított Európai Tett és Védelem Liga Brüsszelből fog küzdeni az antiszemitizmus ellen egész Európában. A magyar kormány pedig a múlt héten döntött az új projekt támogatásáról.

 
– De ha egy szervezet működése szempontjából a hatékonyság a döntő szempont, akkor morális alapon folyamatosan támadhatóvá válik.

– Itt nem egyszerű hatékonysági, pragmatikai kérdésről van szó, hanem az értékek mentén való változtatás, ha tetszik, a hatásgyakorlás kérdéséről. Ez aktivitás, cselekvés nélkül elképzelhetetlen. Az természetes, hogy vádolják, kritizálják és támadják azt, aki cselekszik. Ennél csak azt érheti súlyosabb vád, aki a támadásoktól és kritikáktól való félelmében semmit nem cselekszik. Nem tenni valamit világnézetem szerint lényegesen felelőtlenebb életstratégia, mint cselekedni. Az nem reális cél, hogy kizárólag olyan dolgokat csináljunk, amelyek valamilyen szubjektív hivatkozás mentén ne lennének támadhatók.

– Pedig nagyon sokan így gondolják. Ez a felfogás legitimálja az ördöggel való cimborálást is, ha az együttműködés a szervezet szempontjából hatékony.

– Az ördöggel való cimborálás szófordulata ebben a kontextusban nem több moralizáló képmutatásnál, amelyben az a kockázatos, hogy ha az együttműködés alapfeltételének kizárólag az értékrend-független tankönyvi feddhetetlenséget határozom meg, nagyon nehéz lesz kiválasztani azok körét, akikkel együtt lehet működni. Nem vitatom, hogy előfordulhat olyan szituáció, amikor etikai alapon el kell utasítani valakivel az együttműködést. Annak vagyok a híve, hogy célokat és feladatokat helyezzünk a cselekvésünk fókuszába, és ne a saját önimádó önképünket vagy mások köldökét.

A teljes cikk itt olvasható:

Azt támadják, aki cselekszik – Köves Slomó: A bírálatok ösztönzően hatnak rám – Zsido.com

Évi 2,5-3 millió euróba kerül majd a brüsszeli központú, az antiszemita jelenségeket feltáró és monitorozó, egész Európára kiterjedő új szervezet felállítása és működtetése – mondja Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija. Az új szervezet létrehozását a magyar kormány támogatása teszi lehetővé, a szakmai munka pedig a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) …

 

 

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp
Kibic

FREE
VIEW