Következik: 

Tévét 9, 5779 · 2018. december 17, hétfő

Eliran Elya: A társadalom mélyrétegei foglalkoztatnak

Periférián élő fiatal izraeli srácokról forgatta első filmjét Eliran Elya, aki szerint Izraelben még tabunak számít ezekkel a problémákkal foglalkozni. A Jómadarak című film díjat nyert a Jeruzsálemi Filmfesztiválon.

A 7. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál nyitófilmje, JÓMADARAK rendezőjével, Eliran Elyával és főszereplőjével Adar Hazazi Gersch-sel beszélgettünk.

A film személyes élményeken alapul. Mi volt az inspiráció?

Eliran Elya: Amikor még egyetemre jártam, 2010-ben hátrányos helyzetű, házi őrizetben lévő fiatalokat tanítottam önkéntesként Dimonában és Beershebában. Különösen a beershebai csoport állt nagyon közel a szívemhez, közülük pedig egy fiú, aki csinált egy videoklipet az életéről. Később visszatértem Tel Avivba, éltem az, életem. Egyik nap megláttam egy cikket, amely arról gondolkodott, hogyan hordhat kipát egy gyilkos. A cikkhez tartozó képen pedig megpillantottam azt a fiút, Edent, akit még Beershebában tanítottam. Mint kiderült, gyilkosságot követett el, és börtönben ült. Ekkor azt éreztem, hogy el kell mondanom egy történetet a társadalomról, az izraeli hátrányos helyzetű tinédzserekről, a perifériákról. Gyerekként én is hasonló körülmények között éltem, mint ezek a beershebai és dimonai fiúk. A film leginkább az én kapcsolatomat mutatja be a családommal, ezekkel a fiúkkal és saját magammal.

Akkor mondhatjuk, hogy ez a történet önéletrajzi ihletésű.

Eliran Elya: Igen, ez az első filmem, és én a saját tapasztalataimról akartam mesélni. Mélyről, a gyomromból jött ez a történet.

A tanár-diák filmek elég ismertek Európában és Amerikában. Amikor ehhez a témához nyúlt, nem tartott attól, hogy túl sok hasonló tematikájú alkotás van már a piacon?

Eliran Elya: Nem. Én ezzel nem foglalkoztam. Úgy gondolom, ha valakinek van személyes mondanivalója, akkor az úgyis elüt a többitől, eredeti lesz.

Az izraeli filmek általában vallási problémákkal és a háborúval foglalkoznak. Bátor döntésnek tűnik, hogy a periférián élő fiatalokról készített filmet.

Eliran Elya: Manapság nálunk ez még ritkaság és új téma, holott Izraelben is megvannak azok a hétköznapi problémák, amelyek a világ más részein. Én ezt a közeget ismerem, a társadalom mélyrétegei foglalkoztatnak.

Eliran Elya (balra), Adar Hazazi Gersch (jobbra)

Mit tart ma az izraeli társadalom legégettőbb gondjainak?

Eliran Elya: Nagy a különbség Tel Aviv és az ország többi része között. Izraelben ma 400000 fiatal él veszélyeztetett helyzetben. Ez nagyon magas szám. Ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, mint a fiatalok a világ többi részén. Rengeteg helyen jártam a film bemutatása kapcsán, és mindenki pontosan értette ezeket a gondokat. Csak Izraelben nem szeretünk erről beszélni. Ahogy mondta, nálunk a háború és a vallás kérdései vannak előtérben, holott először ezeket a mélyben lévő konfliktusokat kellene megoldani ahhoz, hogy a többivel is előrébb jussunk.

Mennyi időbe telt előkészíteni a filmet?

Eliran Elya: 4 évig írtam a forgatókönyvet. Szerintem fontos, hogy a történet alaposan meg legyen munkálva. 6 hónap volt az előkészítés, amiből a casting nagyon intenzív időszak volt. A filmben amatőr színészek játszanak, és ez komoly válogatást igényelt. A fiatalok semmit sem tudtak a filmezésről, nagyrészt olyan környezetből származtak, mint amit a film bemutat, úgyhogy még azt is meg kellett tanítani nekik, hogy kell csendben maradniuk.

Miért döntött úgy, hogy amatőr színészekkel fog dolgozni?

Eliran Elya: Nem hiszek abban, hogy egy húsz év körüli profi színész hitelesen el tudja játszani ezeket a szerepeket. Én ismerem ezt a közeget, tudom, hogy mozognak, hogy beszélnek, viselkednek ezek a srácok. Biztos voltam benne, hogy amatőr színészekkel ez a történet hitelesebb lesz.

Hogyan találta meg a színészeket és hány ember közül választották ki a szereplőket?

Eliran Elya: Jártam a parkokat, az utcákat, és szóltam az ott kóborló srácoknak, hogy akarnak-e játszani egy filmben. Egy Facebook oldalon is meghirdettük a szereplőválogatást, nagyjából 1500 jelentkezőből választottuk ki a végleges csapatot.

És ön hogyan került kapcsolatba a filmmel? Miért jelentkezett a szerepre?

Adar Hazai Gersch: Egy barátom ajánlotta a figyelmembe ezt a lehetőséget, amikor 15 éves voltam. Akkoriban épp egy iskolai darabban játszottam, gondoltam, megpróbálom.

Mennyire hasonlít a filmben játszott figura a valódi személyiségéhez?

Adar Hazai Gersch: Én egy kibucból származom, nem érzem magamat hátrányos helyzetűnek vagy veszélyeztetett srácnak, tehát ilyen szempontból nem hasonlít rám Eden karaktere. De a lobbanékonyságban, az agresszióra való hajlamban igen. Még akkor is, ha most nagyon kedvesnek tűnök. (nevet)

Mi volt a legjobb és a legnehezebb a forgatásban?

Adar Hazai Gersch: Őrült időszak volt, éjjel-nappal dolgoztunk, és azt akartam, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki a karakterből. Nagyon kemény munka volt megformálni ezt a figurát. Először is meg kellett értenem, hogy gyilkosságot követett-e el a fiú vagy csak hirtelen felindulásból ölt. Ez nagy különbség a szerep megformálása szempontjából. Meg kellett értenem a társadalom működését, ezeknek az embereknek az életét ahhoz, hogy el tudjam fogadni, lehet csak úgy véletlenül ölni.

Mit fog csinálni a film után? Kapott újabb szerepeket?

Adar Hazai Gersch: Igen, kaptam, de most egy kis időre van szükségem. Nemsokára érettségizni fogok, aztán jön a katonaság, és szeretném hosszútávon azt csinálni, ami igazán érdekel. Nem érzem azt, hogy nem tudok élni a színészet nélkül. De még bármi lehet. Ha kapok egy olyan felkérést, ami nagyon lázba hoz, lehet, hogy elvállalom, de nem sürget semmi sem.

A filmnek nagy sikere van, a Jeruzsálemi Filmfesztiválon díjat is nyert. Hogyan tovább? Tanítani fog ismét vagy újabb filmet forgat?

Eliran Elya: Jelenleg egy tévésorozatot forgatok, és egy újabb forgatókönyvön dolgozom, ami egy reptér mellett élő kis közösség sorsáról szól. Hiszek a művészetben, de úgy érzem, ahhoz, hogy valóban tehessek a társadalmi változásokért ennél több kell. Ezért alapítottam egy pártot, és elindultam a városunk önkormányzati választásán. Egy hónapja megválasztottak polgármester-helyettesnek. Így ez a feladat is vár rám.

Zsidó és Izraeli Filmfesztivál

November utolsó, december első napjaiban a Művész és a Puskin mozikban több mint húsz filmre és számos ingyenes kísérőprogramra, beszélgetésre ülhetnek be az érdeklődők. A fesztiválon az elmúlt évek legjobb, a zsidó kultúrát, életmódot, emlékezetet bemutató filmjei láthatók, egyebek mellett az Egyesült Államokból, Németországból, Olaszországból, Izraelből és Magyarországról.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp
Kibic

FREE
VIEW