Következik: 

Tévét 9, 5779 · 2018. december 17, hétfő

Nem fog a Sorsok Házához kapcsolódni a zsidóság történetét kutató intézet

Pódiumbeszélgetés keretében mutatták be a Milton Friedman Egyetem által létrehozott Magyar Zsidó Történeti Intézetet. Az intézet igazgatója elmondta, hogy elsősorban a kutatásra fognak koncentrálni, és a Mazsihisz és az EMIH közötti feszültség nem fogja befolyásolni a munkájukat.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által fenntartott Milton Friedman Egyetem egy új kutatóintézetet hozott létre Magyar Zsidó Történeti Intézet néven. Az egyetem ebből az alkalomból egy pódiumbeszélgetést rendezett a Corinthia Hotelben, amelyen Gecsényi Lajos, az újonnan létrejött intézet igazgatója Pók Attila történész kérdéseire válaszolva vázolta fel a Magyar Zsidó Történeti Intézettel kapcsolatos tudnivalókat.

Új zsidóságot kutató történeti intézet nyílik – Kibic Magazin

A Magyar Zsidó Történeti Intézet többek között annak tanulmányozására jött létre, hogy a magyarországi zsidóság milyen szerepet töltött be az ország polgári fejlődésében, hogyan élte meg a két világháború közötti jogfosztó intézkedéseket. Van-e még kutatnivaló a magyar zsidóság és a magyar holokauszt történetében?

A beszélgetés előtt rövid beszédet mondott Bodnár Dániel, az egyetem elnöke, illetve Szatmári Péter rektor. Bodnár arról beszélt, hogy az egyetem egyik fontos célja, hogy a történelem tudományát akadémiai szinten művelje, már csak azért is, mert a történelem a zsidóság számára a egy tórai parancsolat is egyben. Az egyetem elnöke szerint a CNN most megjelent kutatása arra világít rá, hogy óriási mértékű a zsidókkal kapcsolatos tudatlanság a magyar társadalmon belül, és az akadémia világának egyik fontos feladata pont ennek a tudatlanságnak a felszámolása lenne.

Szatmári Péter beszédében azt emelte ki, hogy az új egyetem koncepciójának kialakítása során fontos szerepet szántak a tudományos világhoz való kapcsolódáshoz, és megpróbálkoznak a nemzetközi sodorban is elhelyezkedni. A rektor az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények közül a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, illetve a Károli Gáspár Református Egyetemet említette követendő példaként. Lényeges feladat lesz még a pedagógusképzés elindítása, és a fiatal kutatók bevonzása.

Unikálisat kell nyújtanunk a többi egyetemhez képest – Kibic Magazin

Valódi értelmiségieket kívánnak képezni, de elsődleges szempont lesz, hogy a tudás gyakorlatorientált legyen. Figyelni kívánnak a munkaerőpiac visszajelzéseire, és az átlagnál jobban akarják mentorálni a tanulóikat. Interjú dr. Szatmári Péterrel, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által nemrég megvásárolt Milton Friedman Egyetem megbízott rektorával tervekről, az egyetem átalakulásáról, digitalizációról.

Pók Attila a beszélgetés kezdetén a napokban elhunyt Randolph L. Braham professzorra emlékezett, akit a szenvedélyes tárgyszerűség jellemzett a legjobban. Ezt követően fordult Gecsényi Lajoshoz a pódiumbeszélgetés címének szolgáló kérdéssel: Van-e még kutatnivaló a magyar zsidóság és a magyar holokauszt történetében?

A Magyar Zsidó Történeti Intézet igazgatója szerint természetesen van még bőven kutatnivaló, ezért is hozták létre az intézetet. Egyelőre a kutatás lesz az intézmény fő feladata, oktatással még nem kívánnak foglalkozni. A kutatási terület a magyarországi zsidóság elmúlt 150 évét próbálja majd felölelni, ami elég komoly kihívásnak tűnik.

Míg például a két világháború közötti időszaknak vagy a holokausztnak már terjedelmes irodalma van, a reformkort, a polgárosodás időszakát vagy éppen az 1945 utáni korszakot eddig jóval kevesebben kutatták. Nem beszélve a cionizmus magyarországi megjelenésének vizsgálatáról. Külön nehézséget jelent, hogy Trianon után a magyarországi zsidóság egy része a határokon kívülre került, majd később Magyarországon estek a holokauszt áldozatául.

Pók Attila és Gecsényi Lajos

Gecsényi szerint sok olyan téma van, amelyet még nem dolgoztak fel. Bár idegen nyelven, angolul és héberül is sok kutatási anyag elérhető, a regionális kutatások azonban még elég hiányosak. Ilyen munkákra is szeretnének fiatal kutatókat, doktoranduszokat bevonzani az intézetbe. Az a következő hónapokban fog eldőlni, hogy ezt milyen pályázatokkal, ösztöndíjakkal próbálják majd elérni. De egy hamarosan kiadásra kerülő évkönyv, illetve az intézet által szervezett konferencia is vonzhatja a fiatal kutatókat.

Pók Attila megkérdezte, hogy a Magyar Zsidó Történeti Intézet kapcsolódni fog-e valamilyen módon egy másik EMIH által fenntartott intézményhez, a Sorsok Házához. Ezzel kapcsolatosan Gecsényi elmondta, hogy ilyenről nincs szó, ugyanis két különböző projektről beszélünk. A holokauszt ugyan kiemelt kutatási területe lesz az intézménynek, de nem csak erről fog szólni az ott zajló munka. Azt viszont nem tartja kizártnak, hogy az intézet eredményeit a Sorsok Háza is hasznosítani tudja a jövőben.

Gecsényi kiemelte, hogy az antiszemitizmus végigkísérte a zsidóság elmúlt 150 évét, és jóval a numerus clausus-törvény előtt jelen volt, és már az 1919-et követő fehérterror idején kezdett felerősödni. Igaz, hogy az azt megelőző vörösterrornak is voltak zsidó áldozatai. Az intézetigazgató ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a nemrég megjelent és nagy vitákat kiváltó Héjjas Ivánról szóló könyv ennek pont az ellenkezőjét állítja.

Mindenki csak veszíthet a Mazsihisz és az EMIH közötti háborúval – Kibic Magazin

Megtelt a Bálint Ház arra az eseményre, amelyen két rabbi, Frölich Róbert és Köves Slomó a Sorsok Házáról vitázott Rangos Katalin vezényletével. A felek abban egyetértettek, hogy a két zsidó hitközség közötti háborúskodásnak csak vesztesei lehetnek, ebből az estéből azonban csak egy valaki jött ki rosszul.

Az új intézet széles nemzetközi kapcsolatháló kiépítésén is dolgozni fog. Fontos része lesz a munkának a határon túli zsidóság történetének kutatása is. Erdélyben, Burgenlandban és a Délvidéken már zajlanak komolyabb kutatások ebben a témában. Szlovákiában és Kárpátalján viszont sok a hiányosság, az utóbbi területen kimondottan nehézséget okoz kutatómunkát végezni. A szomszédos országokon kívül Izraelben és az Egyesült Államokban folynak a magyarországi zsidósággal kapcsolatos kutatások, így az ottani intézményekkel, a Jad Vasemmel, izraeli egyetemekkel, múzeumokkal, vagy éppen a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeummal is szeretnének kapcsolatokat kialakítani.

A közönségből arról kérdezték Gecsényit, hogy befolyásolja-e majd az intézet munkáját az EMIH és a Mazsihisz közötti konfliktus. Az intézet igazgatója szerint a kutatómunkában nincsenek különböző zsidó tömörülések, csakis egy tudományos téma van. Akik tudományos munkát végeznek, azokkal szívesen együttműködnek. Gecsényi példának említette a Mazsihiszhez tartozó Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kimagasló gyűjteményét, és reményét fejezte ki, hogy az ott dolgozó kutatók is részt tudnak majd vállalni a Magyar Zsidó Történeti Intézet munkájában. Az igazgató továbbá közölte, hogy a fenntartó EMIH részéről semmilyen nyomás vagy befolyás nem volt az intézet koncepciójának kialakításakor.

Van-e még kutatni való a. magyar zsidóság és a magyar holokauszt történetében?

Geplaatst door Milton Friedman Egyetem op Donderdag 29 november 2018

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp
Kibic

FREE
VIEW